A Föld napján ér véget Bolíviában a klímaváltozással kapcsolatos csúcstalálkozók Woodstockja. A találkozónak a témán kívül nem sok köze van az ENSZ keretében szervezett nemzetközi csúcstalálkozó-sorozathoz, melynek kudarcként értelmezett legutóbbi fordulóját 2009 decemberében tartották Koppenhágában.
A most Bolíviában szervezett tanácskozás teljes címe A világ népeinek konferenciája a klímaváltozásról és a Földanya jogairól. A tanácskozást Bolívia harmadik legnagyobb városa, Cochabamba mellett tartják; célja a nemkormányzati szervezeteket, mozgalmakat, az egyes földrészek őslakosainak szervezeteit, a fejlődő országok kormányait és általában a világ legszegényebbjeinek képviselőit összefogni, hogy együtt gyakoroljanak nyomást a fejlődő országokra. A tudósok, aktivisták és hollywoodi sztárok mellett 90 ország kormánya küldi el megfigyelőit az eseményre.
A szervező Bolívia elnöke, Evo Morales "teljes kudarcnak" tartja a koppenhágai tanácskozást. Álláspontja szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 80%-áért a fejlett országok felelősek, de a következmények túlnyomórészt a fejlődőket érintik - tudósít a The Guardian brit napilap.
Kétmilliárd fős népszavazás a klímaváltozásról
Bolívia egyre erősebben igyekszik nyomást gyakorolni a fejlett országokra a kibocsátáscsökkentés érdekében. A dél-amerikai ország elnöke új jogi chartát szeretne elfogadtatni az ENSZ-en belül, ami a környezetszennyezéssel foglalkozna, és akciótervet készített elő - a cél egy nemzetközi klímajogi bíróság felállítása. A dél-amerikai ország egyike volt annak a hét államnak, amely nem írta alá a Koppenhágában összehozott megegyezést, mert előnytelennek találta a fejlődő országok szempontjából.
Füstölőt égetnek a bolíviai tanácskozás megnyitóján
A bolíviai nyomásgyakorlás eszköze az a tervezett népszavazás is, melynek keretében Morales kétmilliárd embert szeretne megkérdezni a klímaváltozás elleni fellépés módozatairól. Ennek hírét április 22-én, a Föld napján tervezi bejelenteni Bolívia elnöke. Az ENSZ közgyűlése egyébként április 22-ét Morales javaslatára a Földanya napjának nyilvánította. A javaslat szerint "védelmezni kell az [Andok népei által imádott] Pachamama [Földanya] istennő és minden élőlény jogait" - tudósít a The Guardian.
A klímatárgyalások következő csúcstalálkozóját Mexikóban tervezi lebonyolítani az ENSZ. Az egyeztetés nem lesz könnyű: egy európai hotel számítógépén felejtett dokumentum szerint az USA nem fog engedni a Koppenhágában megkötött egyezményből. Több ország viszont azt szeretné, ha újratárgyalnák a jogilag kötelező érvényű globális klíma-megállapodás alapjául szolgáló egyezmény egyes részeit - foglalta össze az [origo] Nagyvilág rovata.
Ehhez a cikkhez írt hozzászólást dr. Faragó Tibor, a koppenhágai magyar tárgyalódelegáció egyik tagja, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium stratégiai főosztályának vezetője. Írásából az is kiderül, négy hónappal a dán fővárosban tartott tanácskozás után hol tartanak a klímatárgyalások és melyek a nehézségek:
"Nemzetközi klímatárgyalások Bonnban (2010. ápr. 9-11.): továbbra is a koppenhágai »dráma« hatása alatt
A koppenhágai csúcstalálkozó előtt két tárgyalásidokumentum-tervezet készült el: a kiotói jegyzőkönyv folytatását célzó megállapodástervezet, valamint egy új globális megállapodás tervezete. Az előbbi alapján - az USA kivételével - a fejlett államok számára meghatároznák, hogy 2012 után milyen mértékben csökkentenék kibocsátásaikat 2020-ig. Az utóbbi keretében pedig (ez lehetett volna a kiotói jegyzőkönyvvel párhuzamosan létrejövő koppenhágai jegyzőkönyv) a világ minden állama számára megadnák, hogy milyen mértékben és módon kellene csökkentenie, illetve - a fejlődő államok esetében - visszafognia a kibocsátásokat.
Miután ezen két nemzetközi tárgyalási forma egyikében sem lehetett közel kerülni a megállapodáshoz, ezért a tárgyalási szövegtervezetek vitája félbemaradt, és a koppenhágai klímacsúcsra érkező állam- és kormányfők egy tömör politikai nyilatkozatot fogadtak csak el: a koppenhágai megegyezést (Coppenhagen Accord).
Ez a dokumentum néhány konkrétumot rögzít, így például azt, hogy a világ államainak együttesen el kell kerülniük azt, hogy a globális szinten számított átlagos felszíni felmelegedés meghaladja a 2 Celsius-fokot, vagy például azt, hogy a fejlett államok milyen mértékben támogatnák anyagi és technológiai eszközökkel a fejlődő államokat "klímabarát" gazdasági fejlődésük érdekében.
Ezt a megegyezést azonban nem minden állam fogadta el, és így a mai napig nincs abban konszenzus, hogy az e dokumentumban foglalt néhány lényeges konkrétum miként lenne beilleszthető a majdani két nemzetközi megállapodás jelenlegi szövegtervezetébe. Ráadásul az ehhez a megegyezéshez eddig csatlakozott 120 állam által vállalandó kibocsátás-sökkentés, illetve kibocsátásmérséklés összességében messze elmarad attól, amire a tudományos elemzések alapján szükség lenne. A világ összes, emberi tevékenységekből eredő üvegházhatású gáz kibocsátásának tíz év múlva már nem lenne szabad tovább növekednie, márpedig ez a mennyiség jelenleg is évről évre gyorsan nő.
A koppenhágai klímacsúcs után Bonnban került sor április 9-11. között az újabb tárgyalási fordulóra, s ezúttal még arról is nehéz volt megállapodni, hogy ebben az évben mikor és hány tárgyalási forduló legyen s azokon mi legyen a további tárgyalások alapja.
Az Európai Unió tagállamai újra sürgették, hogy a tárgyalások konstruktív módon folytatódjanak, és ezek során többek között a koppenhágai megegyezés pontjait is vegyék figyelembe - akár anélkül, hogy kifejezetten hivatkozni kellene erre a megegyezésre. Az USA és több más fejlett állam (Japán, Ausztrália stb.) viszont határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy a további tárgyalásokhoz a koppenhágai megegyezést megnevezetten és teljes egészében alapvető útmutatónak kell tekinteni és ennek alapján el kell várni például azt is, hogy minden fejlődő állam azonosuljon ezzel a dokumentummal.
Anno kijelölt főtárgyalóként részt vehettem az eredeti ENSZ klímavédelmi egyezménnyel és a kiotói jegyzőkönyvvel kapcsolatos nemzetközi egyeztetéseken, az azokat követő számos hivatalos egyeztetésen, de soha ennyire feszültnek, ellentmondásokkal telinek nem láttam az ezzel kapcsolatos nemzetközi együttműködést, mint Koppenhágában a múlt év végén és a mostani bonni tárgyalásokon is.
Mindezek alapján nagyon nehéz tárgyalások elé néz a világ, és nehezen látható előre, hogy a következő egy-két év során miként érhető el az új átfogó és hatékony nemzetközi klímapolitikai megállapodások létrehozása és azok hatálybalépése 2013-ra. A kiotói jegyzőkönyv legismertebb rendelkezése lejár 2012 végén: az ugyanis előírja a kibocsátáscsökkentést - még ha szerény mértékben is - a fejlett államoknak 1990-hez képest 2012-ig. S ne felejtsük el, ebben az időszakban, 2011 első félévében kerül majd sor a magyar EU-elnökségre is, amikor Magyarországnak kell majd koordinálnia az EU-tagállamok álláspontjának kialakítását és képviselnie azt a nemzetközi tárgyalási folyamatban" - zárja kommentárját dr. Faragó Tibor.