Ez a tanulsága annak a tanulmánynak, amelyet az ausztrál Új-Dél-Wales Egyetem és az amerikai Purdue Egyetem kutatói közöltek az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS).
A vizsgálat abból indul ki, hogy a melegedő klímát előre jelző modellek többsége adottnak veszi, hogy az emberiség minden lehetséges melegedési szinthez alkalmazkodni fog. A szerzők amellett érvelnek, hogy a hőterhelés alig megkerülhető felső határt szab ennek az alkalmazkodási folyamatnak (a tanulmány kivonata elérhető a PNAS oldalán).
Dédunokáink dédunokái elköltöznek, mielőtt hőgutát kapnának
A tanulmány a hőterhelés várható hatásait vizsgálja. Az emberi szervezetet az emelkedő hőmérséklet és a növekvő páratartalom kombinált hatása terheli meg. A hőterhelés még elviselhető felső szintjét az elpárolgási hőmérséklettel fejezi ki a tanulmány két szerzője, Steven C. Sherwood és Matthew Huber. Ez az érték jelenleg 31 Celsius-fok: meglepően állandó, annak ellenére, hogy a földi klíma óriási változatosságot mutat, ahogy a sarkoktól haladunk az Egyenlítő fölé.
Ha viszont az elpárolgási hőmérséklet tartósan 35 fok fölött marad, jelentősen igénybe veszik az emberek és egyéb emlősök hőszabályzó képességét, mert egy idő után lehetetlenné válik a testhő elvezetése. A magas hőmérséklet erősen stresszeli az szervezetet, hipertermiához, sérülésekhez és halálhoz is vezethet.
Jelenleg az elpárolgási hőmérséklet nem haladja meg a 35 fokot, de ha a földi klíma átlagban 7 fokkal felmelegszik, egyes régiók már lakhatatlanná válnak, mert az emberek képtelenek lesznek adaptálódni és túlélni. Tizenegy-tizenkét fokos emelkedés miatt a lakhatatlan területek kiterjednének a jelenlegi emberi élőhelyek nagy részére - áll a tanulmányban.
Sherwood professzor úgy véli, nincs esély arra, hogy a Föld ebben az évszázadban hét Celsius-fokkal felmelegedjen, de komoly a kockázata annak, hogy a fosszilis üzemanyagok folyamatos felhasználása 2300-ra ehhez a problémához vezet. Az ausztrál kutatók pontosan azért vizsgálták egy ilyen távoli időszakra a klímaváltozás hatásait, mert a jelenleg alkalmazott modellek többsége 2100-ig számol.
Túl óvatos melegedési becslések alapján dolgozik az ENSZ
"A vita nagy részt arról szól, hogyan sikerülhet a felmelegedést a még biztonságos 2 Celsius-fokra leszorítani 2010-re. Ám a klímaváltozás nem áll meg 2100-ban, és realista forgatókönyvek szerint 2300-ban 12 fokos vagy még ennél is magasabb átlaghőmérséklet-emelkedéssel kell szembenézni" - nyilatkozta az ausztrál országos hírügynökségnek (AAP) Tony McMichael, az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) tanára, aki szintén a PNAS-ban közölt cikket a kutatáshoz kapcsolódva.
"Ha ilyen mértékű emelkedés következik be, a tengerszint emelkedése, az időszakos hőhullámok, a bozóttüzek, a biodiverzitás csökkenése, a mezőgazdasági nehézségek - szóval a jelenlegi félelmeink - mind jelentéktelenné válnak egy súlyosabb veszély mellett" - kommentálja a kutatást McMichael.
Cikkének társszerzője, Keith Dear azt nyilatkozta az AAP-nek: jó esély van arra, hogy a jelenleg használatos klímamodellek alulbecsülik a globális átlaghőmérséklet emelkedési szintjét. Az ENSZ klímakutatásokat összegző testülete, az IPCC például nagyon óvatos, konzervatív becsléseket hoz nyilvánosságra, pedig a kormányzatok figyelmét jobban rá kéne irányítani a melegedés egészségügyi következményeire - mondja Dear, aki szintén az ANU kutatója.
"A klímaváltozás kutatása rövidlátó módon eddig nem vizsgálta intenzíven a globális felmelegedésért felelős üvegházgázok hatásának hosszú távú következményeit A következő két évtizedben nem sokat tehetünk az éghajlatváltozást illetően, de a hosszú távú változásokkal kapcsolatban még sok mindent" - vonja le a következtetést Sherwood professzor a francia AFP hírügynökségnek nyilatkozva.