Különlegesen alakult Magyarország májusi időjárása. Az átlagos 65-80 milliméter helyett a csapadék havi összege az ország közel felén meghaladta a 150 millimétert, sőt, helyenként 300 milliméternél is több hullott. Országos átlagban a mérések kezdete óta a legcsapadékosabb májusról lehet beszélni.
Az extrém módon alakult májusi időjárást olyan, egyébként megszokott időjárási jelenségek okozták, amelyek történetesen egy hónap leforgása fordultak elő az országban. Májusban gyakran megtörténik, hogy a fülledt, labilis légkörben zivatarok alakulnak ki, és az is, hogy ciklonok vonulnak át az ország felett. A múlt hónapban az volt a szokatlan, hogy nagy volt a zivataros napok száma, és két erős ciklont is kifogtunk.
A mediterrán ciklonok okozták a változást
Május elseje még szépen indult, a sok napsütés hatására a hőmérséklet sokfelé elérte a 25 fokot. Negyedikén viszont egy mediterrán ciklon mélyült ki Olaszország felett. A ciklonok a mérsékelt övben a frontzónák mentén alakulnak ki, bennük a csapadékképződést elősegítő, rendezett feláramlás tapasztalható; a ciklon az óramutató járásával ellentétesen örvénylik az északi féltekén. Az olasz ciklon hatására nagy magasságban hidegebb levegő hatolt a Kárpát-medence fölé, míg a felszín közelében viszonylag meleg, párás volt a levegő. Így fokozatosan nőtt a zivatarok kialakulásának esélye, és ötödikén már heves zivatarok törtek ki, amelyek kis területen jelentős csapadékot adtak.
Szupercella Győr környékén - a felvételt Szitkay Gábor készítette Nyúl faluban, május 25-én. Az extrém május okait feltáró összefoglalónkat olvasóink az utóbbi héten beküldött fotóival illusztráltuk
Nyolcadika volt a következő viharos nap, amikor már felhőszakadás, jégeső is kialakult. Három nap múlva a keleti országrészben újabb viharok tomboltak. Azon a héten eleinte tipikusan a májusra jellemző időjárás volt: a fülledt, instabil levegőben a délutáni órákban zivatargócok alakultak ki a néhány órás napsütés által a felszín közelében felhalmozódott energia hatására. A hét végén azonban már nem csak távoli hatásuk volt a mediterrán ciklonoknak, hanem egy markáns légörvény át is haladt a Kárpát-medence felett.
A ciklon kimélyülésében fontos szerepe volt a 4000-7000 méteres magasságban északnyugat felől érkező hideg légtömegnek. A magassági hidegáramlásnak nem volt utánpótlása, helyére Skandinávia fölé már melegebb levegő érkezett - így egy úgynevezett magassági hidegcsepp, azaz szigetszerűen elhelyezkedő hideg légtömeg helyezkedett el Közép-Európa fölött, a Kárpát-medencétől kissé nyugatra. A hidegcsepp különösen kedvez a ciklon aktivitásának, és ezzel együtt növeli a kihulló csapadék mennyiségét.
Jégeső Fehérvárcsurgón (Fotó: Lakiné Dóra)
Május 15-én, szombaton a nap második felében 12 óra alatt helyenként 70 milliméter - azaz egy egész havi - csapadékmennyiség hullott, 17-éig pedig sokfelé elérte a 120 millimétert a háromnapos csapadékösszeg. A patakok már ekkor megáradtak, a vasárnap is folytatódó esőzések következményeként pedig az Ipolyon, a Zagyván, a Sajón és a Bódván minden eddigi rekordot meghaladó árhullám vonult át (az [origo] összes, az árvízről szóló híre itt olvasható). A nappali hőmérséklet drasztikusan visszaesett: 16-án a hőmérséklet csúcsértéke Baranyában csupán 6-7 fok körül alakul, ami március legelejének felel meg.
Ahogy a ciklon középpontja átvonult az ország felett, a szél északnyugatira fordult, és viharosra fokozódott. 16-án Tapolcán 132 km/órás széllökést regisztráltak, de a következő nap a Bakony csúcsain ennél is erősebb orkán volt. 17-én hajnalban a Kab-hegyen a legerősebb széllökés elérte a 162 km/órát, amely Magyarországon minden idők legnagyobb hitelesített mért értéke. A Balaton déli partvidékén a magas vízállás és az orkán hatására "kis magyar szökőár" jött létre. Május 12-től 20-ig igen hűvös volt az idő, a lakások kihűltek, és ahol csak tehették, újra bekapcsolták a fűtést.
Nyári meleg volt Moszkvában és Helsinkiben
Miközben a kontinens középső vidékén őszies volt az idő, ugyanez a ciklon meleg levegőt hozott a Kelet-európai-síkságra és Skandinávia fölé Moszkvában a hónap nagy részén több fokkal az átlag felett alakult a hőmérséklet, hét alkalommal a 25 fokot is meghaladta. Finnországban is nyári idő volt, az ország középső részén 17-én a hőmérséklet csúcsértéke elérte a 29 fokot, míg hazánk egyes részein 8-9 fok körül tetőzött. Volt olyan, a Jeges-tenger közelébe eső vidék, ahol közel 30 fokot mértek.
Háromszor mosta el a víz Bakonycsernyét
Huszadika után melegedés kezdődött, de ezzel együtt visszatértek a heves délutáni zivatarok. Sokfelé újabb felhőszakadás, jégeső alakult ki. A több hete felázott talaj a löszvidékeken kisebb hegyomlásokhoz vezetett, az erdőkben a fák dominószerűen dőltek ki, mindennap megáradtak a patakok.
Szupercellák találkozása május 30-án Pétfürdő fölött (Fotó: Szánthó Attila)
Három ízben öntötte el a víz május folyamán Bakonycsernye alacsonyabban fekvő területeit (a település a Keleti-Bakonyban, a Gaja-patak közelében helyezkedik el), sőt a térséget a viharos széllökések is veszélyessé tették. A faluban az ICI Interaktív Meteorológia mérőállomásán 290 milliméter csapadékot mértek májusban. Ez azt jelenti, hogy egy négyzetméterre 290 liter eső hullott.
A hónap utolsó napján egy újabb ciklon érte el Magyarországot, amelyből a nyár első reggelére már helyenként 60-70 mm csapadék esett, és a kisebb folyókon újabb árhullám indult el.
Lesz még nyár
Maga a légkör egy olyan instabil rendszer, amely csupán 7-10 napra előre rendelkezik használható időjárási információval, tehát ennél tovább a szakemberek sem tudnak jelezni. Mindenesetre a hét második felében javul az idő, a hétvégén már sok napsütés, vasárnap helyenként 25 fokos meleg várható. Június második hete nyárhoz méltó idővel kezdődik.
Zivatar Veszprémben május 25-én (Fotó: Prókai Gábor)