Előrejelzésük annyi könnyítést jósol, hogy a kánikulát könnyebben elviselhetővé teszi majd a levegő szokatlanul csekély - 30-35 százalékos - páratartalma és a stabil légnyomás. Moszkvától délre a hőmérő higanyszála a hétvégén várhatóan egészen 39 fokig felmegy, csak keddtől várható enyhülés a fővárosban és az egész Központi Szövetségi Körzetben, de akkor is 26-27 fok körül lesz majd a nappali hőmérséklet.
A hőség napok óta több évtizedes rekordokat dönt, mégpedig egyszerre 6-10 Cesius-fokokkal.
Június elején egyszer már volt néhány napig 30 fok körüli hőmérséklet Moszkvában, de aztán - nyáridőben - plusz 10 Celsius-fokra esett több napra.
A júniusi kánikula oka a következő: "Oroszország felett egy anticiklon épült ki, és az ebben uralkodó leszálló légáramlatok felhőoszlató hatásúak, így emiatt túlnyomóan napos, száraz idő jellemzi a térség időjárását. A sok napsütés mellett a rendkívül magas hőmérsékletekhez a délies szelekkel érkező meleg levegő is hozzájárul" - mondta el kérdésünkre Seres Beáta, az OzoneNetwork időjárási információit összeállító ICI Interaktív meteorológusa.
Egyre több az erdőtűz a felmelegedés miatt
Moszkvában az elmúlt tíz évben egyre melegebbé váltak a telek, s a felmelegedés gyorsabban megy végbe, mint a világ egészén, de mindez csak a telekre vonatkozik mondta el a minap Roman Vildfand, az Orosz meteorológiai Intézet igazgatója. Az elmúlt húsz-huszonöt évben a téli felmelegedés itt elérte a 2 Celsius-fokot, míg a világon átlagosan 0,7-0,8 fok emelkedést mértek.
A nyári hőmérséklet Moszkvában alig emelkedett ugyanezen idő alatt. Az esőzések viszont hevesebbé váltak, és gyakrabban mutatkozik aszály, vagy nagy csapadék, miközben az átlag szinte változatlan.
A felmelegedés az oroszországi régiókban szinte mindenütt érezhető hatással van a társadalomra és a gazdaságra - ez áll abban a tanulmányban, melyet az orosz regionális fejlesztési minisztérium készített az Európa Tanács számára, közölte a Vedomosztyi című lap pénteken
Az ország 60 százalékát kitevő északi területeken, visszahúzódóban van az örök fagy, ami változásokat hoz a talaj keménységében és ezzel károkat okoz az infrastruktúrában: egyebek között a földgáz- és kőolajvezetékek túlnyomó része ilyen területeken halad át. A nyugat-szibériai vezetékeken évente bekövetkező mintegy 35 ezer baleset jó 20 százalékát éppen a talaj olvadása okozza.
Ezzel egyidejűleg az ország területének mintegy 20 százalékán - főleg a gabonatermelő vidékeken - csökken a csapadék mennyisége. Közben fokozódik az erdőtüzek veszélye is. A kutatások szerint egy Celsius-foknyi felmelegedés 12-16 százalékkal növeli a leégő erdőterületet.