Évente több mint egy méterrel csökken a földfelszín legmélyebb pontján, a tengerszint alatt 425 méterre lévő vízfelület. Az apadás a múlt század hatvanas éveiben kezdődött, és elsősorban az okozza, hogy Izrael, Jordánia és Szíria Jordán vizének jelentős részét felhasználja mezőgazdasági és háztartási célokra - egyébként a folyóból kiemelt víz is a Holt-tengert táplálná. Nagy vízfogyasztók a folyó izraeli és jordániai partján lévő ipari üzemek is.
A Holt-tenger déli medencéje mindig is sekély volt - itt találhatók az izraeli ipari üzemek és szállodák -, és ma már teljesen száraz lenne, ha vizét nem pótolnák az északi medencéből.
Kockázatos lehet a vízpótlás a Vörös-tengerből
A természeti csoda megmentésére több ötlet is született. Az egyik javaslat úgy szól, hogy a Vörös-tengerről vezessenek vizet a Holt-tengerbe. Izrael, Jordánia és a palesztin hatóság már meg is állapodott egy, a Világbank által finanszírozott megvalósíthatósági tanulmány elkészítésében.
A környezetvédőket azonban aggasztja az elképzelés, és egyéb veszélyek mellett arra figyelmeztetnek, hogy a kétfajta víz keveredése miatt a Holt-tengerben nagyon felszaporodhatnak a vörös algák, mint ahogy az sem zárható ki, hogy fehér felszíni gipszkicsapódásra kell majd számítani. Szerintük a 2011-re várt tanulmány rohammunkában készül, és nem lesz elég alapos.
"Politikusaink, kormányaink akarják a gyors megoldást" - állítja Gidon Bromberg, a Közel-keleti Föld Barátai nevű regionális környezetvédő csoport izraeli részlegének igazgatója.
A szervezet jobbnak tartaná, ha a vízgazdálkodás drasztikus megváltoztatásával csökkentenék a vízkivételt a Jordán folyóból. Ez azonban nehezen megvalósítható a száraz, vizet szomjazó vidéken, ahol az agrárlobbinak igen erős a befolyása. "Hallani sem akarnak a vízgazdálkodás reformjáról" - állítja Munket Mehjar, a környezetvédő csoport jordániai tagja.
Ezzel együtt azonban a Holt-tenger nem fog teljesen eltűnni - állítják hidrológus kutatók. Lehet, hogy a következő száz évben veszít még 90 métert jelenlegi 375 méteres mélységéből, de a vízfelület összezsugorodása miatt a párolgás lelassul, és a vízszint stabilizálódik.