Zöldebbek a nagy étteremláncok a sarki étkezdéknél

Bár automatikusan a nagyvállalatokat tartjuk a legnagyobb környezetszennyezőknek, a független, kis étkezdék többet ártanak a környezetnek, mint a multinacionális gyorséttermek. A magyar McDonald's használt sütőolajából például Ausztriában készül bioüzemanyag. Hasonló eljárások a kicsiknek túl sokba kerülnének.

Míg a legnagyobb, az egész világon elterjedt gyorsétterem-hálózatokra folyamatosan nagy nyomás nehezedik, hogy csökkentsék környezetszennyezésüket, ugyanezt senki sem kéri a kis, független gyorsbüféktől, kávézóktól és "elviteles" éttermektől - ez pedig meglátszik az általuk kínált egészségtelen ételeken és azon, hogy mennyire kevéssé törődnek a fenntarthatósággal.

Egy kellemetlen szendvics: a kis ételbárok nagy hatása

A nagy-britanniai ételbárok és gyorséttermek körében végzett felmérést, illetve publikált jelentést a londoni központú New Economics Foundation (NEF) alapítvány. Az intézmény a fenntarthatóságot, az ételek minőségét és a szociális helyzetet vizsgálta. Al Gore klímaváltozásról szóló filmje, a Kellemetlen igazság mintájára a jelentés az An Inconvenient Sandwich (Kellemetlen szendvics) címet kapta. A tanulságok - bár a vizsgálat londoni vendéglátósok beszámolóin alapul - az egész világra vonatkoztathatók az egyesület szerint (legalábbis arra a részére, ahol a lakosság előszeretettel büfézik az otthoni főzőcskézés helyett.)

Szerintük a vendéglátóipar független éttermekből, kávézókból, étkezdékből és büfékből álló szektorát sokkal jobban be kellene vonni az élelmiszeripar fenntarthatóságára irányuló kezdeményezésekbe, vitákba és szabályalkotásba. Az NEF jelentése szerint a britek évente nagyjából 15,6 millió dollárt költenek el olyan kis kávézókban, büfékben és gyorséttermekben, melyek egyik nagy lánchoz sem tartoznak, így nem elhanyagolható az általuk árusított ételek előállításának környezetre gyakorolt hatása sem.

Drága és bonyolult környezetbarátnak lenni, ráadásul igény sincs rá

A megkérdezett tulajdonosok többsége azt nyilatkozta: túlságosan bonyolult lenne komoly változtatásokat eszközölni, mint például csak helyben termelt élelmiszereket vásárolni, kizárólag organikus alapanyagokat vagy újrahasznosítható csomagolást használni. A kisvállalkozások vezetői nem zárkóznak el a környezetbarát ötletek elől, de egybehangzóan azt állították: ehhez hathatós segítségre, útmutatásra, és leginkább olyan törvényi szabályozásra lenne szükségük, mely a vetélytársaikat is hasonló változtatásokra kötelezné.

Ami a vendéglátósokat leginkább eltántorítja a környezettudatos változtatásoktól, az természetesen az intézkedések költsége, melyet ha a vevőkre hárítanának, az valószínűleg forgalomcsökkenésben jelentkezne. De ami még fontosabb: a vevők sem igazán követelik a környezettudatosabb ételeket, nem keresik a fenntartható módon üzemeltetett büféket.

A legtöbb független étterem tulajdonosa rengeteg élelmiszert vásárol nagykereskedőktől, miközben meglehetősen keveset tud arról, milyen körülmények között termelték és honnan származik az alapanyag. A helyes döntés meghozásában ráadásul korlátozza őket az is, hogy mit kínál a beszállító. Persze meg kell felelni a vevőkör igényeinek is - ez az, ami a leginkább meghatározza, mik azok az minden nap fogyasztott termékek, amelyekből mindig kell lennie a pultban. Végül az ár és a kényelem rendszerint fontosabb tényezőknek bizonyulnak annál, mint az, hogy a tulajdonosok helyben termelt, szezonális vagy éppen organikus élelmiszereket használjanak.

Az NEF rámutat arra, hogy a nagy gyorsétteremláncoknak, mint például a McDonald'snak sokkal több lehetősége van arra, hogy egészségesebb ételeket áruljon és kevésbé legyen hatással a környezetre, mint a kisvállalkozásoknak - erről bővebben lásd keretes írásunkat.

Megfizethetetlen árakhoz vezethet a túlszabályozás

A független, kis éttermek értékes részei a helyi gazdaságoknak, de támogató szabályozásra és szolgáltatásokra van szükségük ahhoz, hogy változtassanak a szokásaikon. Azt is érdemes vizsgálni, hogy ha a vendéglátásban elterjed a fenntarthatóan készült ételek árusítása, illetve az élelmiszerekkel kapcsolatban magasabbra emelik a mércét, az árak megemelkedhetnek annyira, hogy egyes emberek többé már nem tudják azokat megfizetni.

A fenntarthatóság irányába vezető úton arra folyamatosan figyelni kell, hogy az élelmiszer ne csak a társadalom egy része számára legyen elérhető, de arra is, hogy az ételeket előállító és árusító emberek normális megélhetése megmaradjon - teszi hozzá a NEF jelentése.

Környezettudatos McDonald's

A McDonald's weboldalán figyelemre méltó, 71 oldalas fenntarthatósági jelentés található az előző év eredményeiről. A vállalat által vásárolt hal 98 százaléka például környezettudatosan működő halászatokból származik, húsbeszállítóikat pedig 2008-ban az állattartás körülményeit vizsgáló ellenőrzésnek is alávetették. A Mcdonald's beszállítóinak szigorú szabályrendszernek kell megfelelniük az igazságos munkakörülményekkel kapcsolatban is, melyet a McDonald's képviselői bármikor ellenőrizhetnek.

A magyarországi McDonald's éttermek - az energiahatékonyságra, illetve hulladékkezelésre vonatkozó gyakorlaton kívül - 2003 óta például újrahasznosítják a sütőolajat: a sütés után összegyűjtik és Ausztriába szállítják a fáradtolajat, ahol bioüzemanyagot készítenek belőle. Az itt keletkező használt sütőolaj évi 1500 tonna CO2 megspórolását teszi lehetővé - olvasható az étteremlánc magyar honlapján.

Aki kíváncsi, az anyavállalat zöld gyakorlatának szentelt oldalán a különféle területekre (logisztika, energiahasználat, stb.) egyenként kereshet rá, vagy olvashat például arról az energiahatékony olajsütőről, melynek kifejlesztését a cég rendelte meg, és amely 40 százalékkal kevesebb olajjal és 4 százalékkal kevesebb energiával süti meg ugyanazt az ételt, mint az elődje.

A McDonald's egyébként 2007-ben a korábban a vállalatot bíráló Greenpeace környezetvédő szervezettel karöltve kampányolt az amazóniai esőerdők irtása ellen, és idén márciusban részt vett a WWF Föld órája programjában is az amerikai Wall Mart bevásárlóközpontokban található éttermeivel.