A környezetvédők évek óta figyelmeztetnek: nincs megoldva a szemét elszállítása a környéken, így pöcegödörré válhat a Három Szoros Erőmű tározója a vízbe kerülő szennyvíz és a közeli Csunking város ipari és vegyi hulladéka miatt. A gát építésekor felmerült félelmek most igazolódtak be.
Szokatlanul csapadékos július
Az elmúlt hetekben Kína középső és déli részén óriási esőzések voltak, sokfelé áradások és földcsuszamlások pusztítottak. A térségből 2,4 millió embert kellett kitelepíteni, 928-an életüket vesztették és 477 ember eltűnt.
Takarítják a partot a Három Szoros Erőmű előtt
A heves esőzések nem szokatlanok az év ezen időszakában Kínában, hiszen az ország déli és keleti tájain monszunéghajlat van - a Csendes-óceán felül fújó meleg monszunszelek, nedves levegőt szállítanak az ország fölé a nyár során. Az idei év áradásai az elmúlt tíz évben mégis példátlannak mondhatók a kínai meteorológiai szolgálat igazgatója, Duan Jihong szerint: a Jangce vízgyűjtő területein az átlagosnál 15 százalékkal több eső esett.
Sétálni lehet a szemétszőnyegen
A csapadék több ezer tonna szemetet mosott a folyóba, amely helyenként olyan vastagon úszik a víz felszínén, hogy az emberek sétálni is tudnak a tetején, írja a China Daily napilap.
A gát környékén naponta mintegy háromezer tonna szemét kerül a folyóba, amelynek megtisztításához nincs elég munkaerő. Az esős évszak kezdete óta a tározót 50 ezer négyzetméteren közel 60 centiméteres vastagságban borítja a szemét, amely már komolyan veszélyezteti a hajózsilipek működését. Az elbomló szemét ronthatja a víz minőségét, és a hajók légcsavarját és fenekét is megsértheti - magyarázza Csen Lej, a Három Szoros Erőmű egyik vezető beosztású munkatársa.
Csen elmondása szerint évente körülbelül 10 millió jüant költenek arra, hogy megtisztítsák a gát környékét a 150-200 ezer köbméter úszó hulladéktól. A kínai kormány közel egy évtizede próbálja korlátozni a tározó környékén a hulladékkibocsátást, eddig nagyon kevés eredménnyel.
Megváltoztatta a környék időjárását a tározó
A Három Szoros Erőmű Kína és egyben a világ legnagyobb vízierőműve. A Jangcén épült gátrendszer segítségével Kína energiaszükségletének jelentős részét fedezni tudják, ám felépítése nagyon sok vitát váltott ki - és nemcsak a kutatók, természetvédők között. A gát építése miatt 1,3 millió embernek kellett elhagynia otthonát, mert a felduzzasztás során a folyó városokat, mezőket, történelmi emlék- és régészeti lelőhelyeket is elárasztott. Az erőműprojekt 254 milliárd jüanba, vagyis mintegy 37,5 milliárd dollárba került.
A jelentős természetpusztítással járó beruházás a térség időjárásának megváltozásával fenyeget - hívták fel a figyelmet a kutatók már az építkezés során. A folyó felduzzasztásával a gát mögött tulajdonképpen egy mesterséges tó keletkezik. Az így létrejött, nagy kiterjedésű vízfelszín felett a levegő gyorsabban válik telítetté, mint korábban (azaz annyi vizet tartalmaz a levegő, amennyi fizikailag csak lehetséges), emiatt hamarabb kihullik belőle a nedvesség, így jelentősen növekedhet a csapadék mennyisége a gát környékén.