Évszázados esőrekordok: miért és hogyan ázik el Magyarország?

Több mint tíz éve nem volt ilyen esős a szeptember, és sorra megdőlnek az éves csapadékmennyiség százéves rekordjai is. A szeptemberi nagy esőket döntően a korai mediterrán ciklonok okozták. Elmondjuk, miért és hogyan ázott el Magyarország, és a rossz hírünk az, hogy októberben sem várható tartósan száraz időjárás.

Az átlagos havi csapadékmennyiség ötszöröse is lehullott 2010 szeptemberében helyenként Magyarországon, olyan település pedig alig maradt, ahol az átlag kétszeresét ne érte volna el. A sokéves átlag azt mutatja, hogy a szeptemberi csapadék az országban 35-55 mm között alakul, míg most a Bakony belsejében 285 mm-t, Gyöngyösön pedig 240 mm-t mértek. Ehhez hasonló őszkezdet legutóbb 1998-ban volt, de az egész évet tekintve 2010 sokkal különlegesebb.

Évszázados rekordok dőlnek meg

Többfelé meghaladja az 1000 mm-t a Dunántúlon és az Északi-középhegységben háromnegyed év alatt lehullott csapadék mennyisége, sőt a Bakony közepén az 1300 mm-t is eléri. Egyes területeken a mérések kezdete óta nem volt akkora éves csapadék, mint amennyi idén kilenc hónap alatt lehullott.

^{Kun László elöntött hatvani kertjében gázol szeptember 12-én. A felhőszakadások miatt kilépett medréből a Bér-patak a város határában}

Ha a hátralévő három hónapban is folytatódik a rendkívüli csapadékosság, akár az abszolút magyar rekord is megdőlhet. 1937-ben az Alpokalján, Kőszeg-Stájerházaknál 1510 mm-t mértek. A Bakonyban az év végéig túlszárnyalhatja a csapadék ezt a rekordértéket. A Kárpát-medencében a 19. század végétől végeznek nagy területen rendszeres csapadékmérést.

Korai mediterrán ciklonok okozták a nagy esőket

A szeptemberi esőzések kialakulásának okai két nagy csoportba sorolhatók. Az ősz kezdetét erős nyugatias légáramlások jelzik, melyek gyors frontokat mozgatnak, amelyekből egyébként is gyakran fordult elő eső, zápor. Egyes hidegfrontok esetén zivatarok is kialakultak - szeptember első hetére ez volt a jellemző.

Az évszakhoz képest hűvösebb légtömegek sodródtak Közép-Európa fölé, így a magasabb hegyekben leesett az első hó, nem is akármilyen mennyiségben: a Magas-Tátrában 80 centiméteres friss hóréteg alakult ki, ami az ősz legelején ritkaságnak számít (az más kérdés, hogy ez a hómennyiség néhány nap alatt el is olvadt).

A másik, ennél jelentősebb hatás a Földközi-tenger közepén kialakuló ciklonokhoz köthető. Az Olaszország felett kimélyülő, alacsony nyomású légköri képződmények leginkább októbertől decemberig jellemzik a térség időjárását, most viszont a folyamat egy hónapot előre sietett. Ezeknek az 1000-2000 kilométer átmérőjű légörvényeknek a központi részén rendezett feláramlás zajlik, amely felszívja az alsóbb szinteken beáramló mediterrán levegőt. A nagy abszolút nedvességtartalmú levegő felemelkedése tartós, intenzív csapadékot okoz. Két ilyen ciklon hozta a legtöbb esőt és az ezzel járó áradásokat Magyarországra.

Szeptember 10-11-én haladt át a Kárpát-medencén az első mediterrán ciklon, amelyből például a fővárosban 60-70, a Mátra térségében 100-120 mm csapadék hullott. A Mátra környéki patakok gyors áradásnak indultak, amely a Zagyván harmadfokú készültségnek megfelelő árhullámhoz vezetett.

^{Így örvénylett a ciklon szeptember 26-án 15 óra 7 perckor Magyarország felett (az Amerikai Óceán- és Légkörkutató Intézet, a NOAA műholdfelvétele)}

A második földközi-tengeri légörvény szeptember 24-én képződött az Adria északi része felett. Eleinte a tengerparti városokban hozott kiadós esőzést - néhol erős villámlással járó heves záporokat -, majd Szlovéniát és Ausztria nyugati felét érte el a csapadéksáv. Szeptember 25-26-án újabb 40-70 mm eső hullott a Dunántúlon és az Északi-középhegységben, sőt a Bakony közepén a 100 mm-t is megközelítette a csapadék mennyisége. Ezúttal a nyugati határszélen áradtak meg a patakok, kisebb folyók, a Rábán és a Zalán közepes árhullám vonult le.

A folyók áradásánál talán még nagyobb problémát okozott a belvíz, amely az őszi mezőgazdasági munkákat lehetetlenítette el. Vasárnap a ciklon és az intenzív csapadéksáv tovább vonult északi irányba, és Németországban, Csehországban, valamint Lengyelországban okozott újabb áradásokat.

Az október sem lesz száraz

A rendkívül csapadékos év tehát ahhoz köthető, hogy a kontinens középső részén a szokásosnál gyakrabban jelentek meg ciklonok és azok frontjai. A ciklonoknak döntő jelentőségük van a szubtrópusi és szubpoláris légtömegek közötti átkeveredésben. Az egész mérsékelt övi zónát nézve azonban nem volt számottevő változás, hiszen például a Kelet-európai-síkságon az átlagosnál többször épült fel tartósan csendes időjárást hozó anticiklon, ritkábban játszódtak le a térségre jellemző hidegbetörések. Az átkeveredés térbeli eltolódására nincs egyértelmű magyarázat, igazából még belefér a mérsékelt öv éghajlati sajátosságaiba.

Úgy tűnik, tartósan száraz időjárás októberben sem várható. A legfrissebb előrejelzések szerint hétvégén és hétfőn, október 4-én még nyugodt lesz a légkör. A több-kevesebb napsütést átmeneti felhősödés szakítja meg, és kissé erősödik a nappali felmelegedés. Keddtől azonban az ország egyes részein ismét elered az eső.

^{Homokzsákokat pakolnak Heréden szeptember 11-én. A Hatvanhoz közeli községben harmadfokú
belvízvédelmi készültséget kellett elrendelni a folyamatos esőzések miatt}