Milyen lesz az idei tél a néphagyomány szerint?

Aki hiedelmekre hagyatkozik, nem korlátozzák a meteorológia tudományának tíz-tizennégy napos előrejelzései. A népi időjóslás szerint két októberi jeles nap, Orsolya enyhe, csapadékszegény télkezdetet, Dömötör viszont hideg, kemény 2010-2011-es telet ígér.

Számos népi megfigyelés létezik, amely hosszabb távú, sokszor évszakos jóslatokat összegez a várható időjárásról. Mindszent havához, vagyis októberhez több ilyen hiedelem is kapcsolódik. E szerint a közeledő tél olyan lesz, mint amilyen időt Orsolya napja (október 21-e) hoz: ha ekkor szép az idő, akkor karácsonyig úgy is marad. Nos, október 21-én, csütörtökön országszerte több órára kisütött a nap, csak néhol fordult elő kisebb eső, záporeső. Ugyanakkor az idei szezon első hózáporai is kialakultak a Dunántúli- és az Északi-középhegység magasabban fekvő részein. A csúcshőmérséklet 2-3 fokkal elmaradt a sokéves átlagtól, hajnalban pedig az ország döntő részén fagyott.

A néphagyomány szerint Dömötör napja, október 26. is kitüntetett figyelmet érdemel, ha a várható időjárásról van szó. Úgy tartják ugyanis, ha ezen a napon hideg szél fúj, a tél is igen kemény lesz. Egy átvonuló hidegfront hatására Dömötör hideg, szeles, esős időt hozott, Kékestetőn átmenetileg hó, havas eső is hullott, de a délután folyamán nyugat felől már egyre többfelé megszűnt a csapadék, és kora este szakadozni kezdett a felhőzet is; reggelre mindenhol kiderült az ég.

Az északias szél gyakran viharossá fokozódott a Dunántúlon és az északkeleti országrészben. Az ICI Interaktív Meteorológia tapolcai műszere szerint 90 km/órát elérő széllökések is előfordultak, de a nap folyamán fokozatosan mérséklődött a légmozgás. Mindössze 6-8 fokig emelkedett a hőmérséklet, hajnalban zömmel fagypont alá hűlt a levegő. Mindenesetre a fentiek alapján Orsolya enyhe, csapadékszegény télkezdetet, Dömötör viszont hideg, kemény 2010-2011-es telet ígér - míg az átlagosnál hűvösebb idő rövidebb téli szezont sejtet.

Minek higgyünk: az évszázados tapasztalatoknak, a statisztikáknak vagy a méréseknek?

Más népi regulák úgy tartják, ha októberben még meleg van, akkor a február zord, hideg idővel köszönt majd be, míg ha Mindszent havában, vagyis októberben hideg szelek fújnak, enyhe januárra számíthatunk. Az idei ősz, így az október is pár fokkal elmaradt az évszakos átlagtól, még úgy is, hogy október első felében mintegy másfél hétre visszatért a vénasszonyok nyara (igaz, a szokásosnál valamivel hűvösebb időjárással). Október 13-án a délkeleti határszélen még a 20 fokot is elérte a hőmérő higanyszála. Az erős északias szelek eddig elkerülték térségünket, de a múlt hét közepén átmenetileg sarkvidéki eredetű levegő áramlott a Kárpát-medence fölé erős légmozgások kíséretében, és többször megerősödött, gyakran viharossá fokozódott az északias szél e hét elején is.

A tél és a karácsony még messze van, az időjárás ilyen hosszú távú előrejelzése pedig korlátokba ütközik: a légkör csupán 14 napra előre hordoz az időjárásra vonatkozó információt, de ha időben minél előrébb lépünk, az előrejelzések bizonytalansága fokozódik. Az akár évszázadokra visszanyúló megfigyeléseken, tapasztalatokon alapuló népi regulák ilyen korlátokkal nem rendelkeznek, gyakorlatilag egyfajta statisztikai előrejelzésként foghatók fel, ám természetesen korántsem tekinthetők biztosnak.

Hogyan készülnek a statisztikai előrejelzések?

A matematikai-statisztikai módszereket a 14 napos határt túllépő előrejelzéseknél használják a meteorológusok, az eljárás például az agrometeorológiában lehet hasznos. Ebben az esetben az egyes meteorológiai elemek - úgymint a hőmérséklet, a szél, a csapadék - a múltból rendelkezésre álló éghajlati idősorait vizsgálják, és ezek segítségével próbálják kiszűrni a szabályszerűségeket, ismétlődéseket, illetve igyekeznek felállítani a paraméterek között valamilyen, függvénnyel leírható matematikai összefüggést.

A statisztikai módszerek közé tartozik például az analógiakeresés. Ez esetben az adott meteorológiai helyzethez legjobban hasonlító, múltbéli állapotot keresik meg a szakemberek, és ez alapján készítik el az előrejelzést néhány hétre előre. A módszer bizonytalansága abból adódik, hogy két tökéletesen megegyező légköri állapotot sohasem fogunk találni, márpedig az atmoszféra kaotikus tulajdonságából adódóan, kis kezdeti eltérés óriási különbségekhez vezethet az idő előrehaladtával.

A statisztikákra támaszkodva október hónapról általánosságban elmondható, hogy nyári és téli vonásokat egyaránt jelez, de az egyes évek nagy változékonyságot mutatnak. Ezidő tájt még többször lehet kellemesen napos időben részünk, amikor akár 20-25 fokig is felmelegszik a levegő, ugyanakkor a napi átlaghőmérséklet fokozatosan csökken, a hajnali órákban már a fagyokból is ízelítőt kaphatunk, miközben egyre gyakoribbá válnak a ködös reggelek, és az első hózáporok is kialakulhatnak - mint ahogy erre idén is volt példa.

Van ugyanakkor példa arra is, hogy tudományos pontossággal igazoltak vissza az időjárással kapcsolatos népi hiedelmeket: legutóbbi ilyennek bizonyult a csöpögő Hold legendája. Amerikai indiánok, angol földművelők egyaránt úgy tartották, az eső mennyisége a Hold sarlójának dőlésétől függ; ugyanez a vélekedés élt a Székelyföldön és a Jászságban is a 20. század elején. Nemrégiben igazolták amerikai meteorológus kutatók, hogy a folyóvizek vízhozama kismértékben megnövekedett az első és utolsó holdnegyed közelében az USA szárazföldi területén. Kimutatható kapcsolat van tehát az eső mennyisége és a Hold fázisai között, ám ez az összefüggés csak kismértékben okoz csapadékosabb időt - állapították meg az Arizonai Állami Egyetem (ASU) és a Országos Klímaadatközpont (NCDC) szakemberei.