Csúnyán füstölnek majd a magánűrhajók

Még el sem indultak a kereskedelmi célú űrutazások, máris kiderült, az űrjárművek sűrű startja szennyezi majd a légkört. A kerozinhajtású rakéták pazarolják az üzemanyagot; az új, szilárd és folyékony tüzelőanyagú hajtóművek takarékosak, de jóval több kormot juttatnak a légkörbe, mint a repülőgépek. A koromszennyezés tovább erősíti a globális felmelegedést.

A kereskedelmi űrutazás jóval több kormot fog kibocsátani a következő évtizedben, mint amennyivel jelenleg a polgári repülés szennyezi a légkört. Ha az űrutazásokat lebonyolító cégek, intézmények évente mintegy ezer magánrakétát indítanak, a kibocsátott káros anyag a légköri cirkuláció és az ózon eloszlásának megváltozásához vezethet a légkör felső rétegeiben.

A kereskedelmi űrutazások miatt 1 Celsius-fokkal megemelkedne az Északi- és a Déli-sarkvidék átlaghőmérséklete, és 5-15 százalékkal több sarki jég olvadna el - derül ki a Geophysical Research Letter szakfolyóiratban közölt tanulmányból, melyet a Nature folyóirat is ismertet. A tanulmány egyik szerzője Martin Ross légkörkutató, a los angelesi légtérkutatási központ (Aerospace Corporation) munkatársa.

A kereskedelmi rakéták kerozin és folyékony oxigén keverékét égetik. Viszont némelyik űrutazással foglalkozó vállalat - elsőként a Virgin Galactic (VG) - hamarosan jóval gazdaságosabban működő "hibrid" hajtóműveket vezet be. Ez a VG szerint egyesíti a folyékony és a szilárd üzemanyagú rakétameghajtás előnyeit, vagyis az égés jól irányítható és az üzemanyag kevéssé robbanásveszélyes. Az új hajtóműben a szilárd üzemanyag egy gumiszerű anyag, a hidroxil-csoportot (OH) tartalmazó mesterséges gumi (terminált hidroxi-polibutadién, HTPB), amelyet nitrogénoxiddal égetnek el. Ám ezek a hibridmotorok sokkal inkább kormoznak, mint a folyékony hajtóanyagú rakéták - állítja Ross.

A magánűrutazás hamarosan sikerágazattá válhat - az új-mexikói Las Crucesben október 22-án adták át azt a kifejezetten űrturizmus céljára épített kifutópályát, ahonnan a VG várhatóan napi két indítást hajt majd végre. Időközben az Egyesült Államok kongresszusa jóváhagyta azt a törvényt, amellyel a magánűrrepülés iránt érdeklődő befektetők személy- és áruszállításra egyaránt alkalmas űrjárművek fejlesztésébe foghatnak. E célra a kongresszus 1,6 milliárd dollárt szavazott meg.

Az űrturizmus várható koromszennyezésének meghatározására Ross kutatócsoportja az egész földi légkört leíró számítógépes modellt használt, azzal számolva, hogy az új űrkitötő helyszínén évi 600 tonna korom kerül a levegőbe, tudósít a Nature News - ez meglepően kis mennyiség. A modellszámítás azt jelezte előre, hogy ez esetben koromréteg jelenik meg a sztratoszférában a start helyének tíz földrajzi fokos szélességén belül. A koromrészecskék 80 százaléka az északi féltekén maradt, a 25. és 45. szélességi fokok között szétterjedve.

A koromfelhő miatt a trópusokon és szubtrópusokon 0,4 fokkal emelkedne a hőmérséklet, míg a sarkoknál 0,2 és 1 fok közötti hőmérsékletemelkedést okozna. A szennyezés ózoncsökkentést is okozhat, amelynek mértéke elérheti a 1,7 százalékot a trópusokon és szubtrópuson, a sarkvidékeken pedig akár 5-6 százalékra is nőhet - közölte Martin Ross, hangsúlyozva, hogy a pontos részletek megismeréséhez a modellek finomítására van szükség. A felsőbb légrétegekbe kerülve a koromnak azért ilyen erős a hatása, mert a sztratoszférában nincs eső, ami kimoshatná a légkörből, így a szennyezés 3-10 évig is megmaradhat.

"A fenti eredmény azt mutatja meg, milyen hatása lehet annak, ha egy földrajzi ponton terheljük meg [a szennyezéssel] a klímát" - kommentálta Rossék tanulmányát Simone Tilmes, az amerikai légkörkutató központ, a NCAR vegyésze, aki egyébként nem vett részt a kutatásban. A részecskék áramlásának pontosabb feltérképezésével csökkenteni lehet az előrejelzés bizonytalanságait, tette hozzá a szakember.

"A cél a kereskedelmi űripar támogatása" - mondta el a kutatás hátteréről Ross. A koromszennyezés ugyanolyan ügy, mint az űrturisták biztonságát veszélyeztető űrszemét: a szakember szerint kutatóknak, mérnököknek és az űrrepülésben érdekelt cégek döntéshozóinak együtt kell megoldaniuk a problémát.