Koszosabb nyarak várhatók a felmelegedés miatt

Eltérő módon érinti a globális felmelegedés az északi és a déli félteke időjárását: északon az évszaktól függően alakul ki több vagy kevesebb ciklon, míg a délin egész évben több lesz a a felhősebb, csapadékosabb időjárást hozó mérsékeltövi ciklon. 

Különböző módon fognak megváltozni a déli és az északi félteke időjárási rendszerei a globális felmelegedés hatására - állapította meg az USA legnevesebb műszaki egyeteme, az MIT légkörkutató professzora, Paul O'Gorman. A déli féltekén egész évben erősebb ciklonokra lehet számítani, míg az északi féltekén az évszaktól függően alakul ki több ciklon - télen hevesebbek, nyáron gyengébbek lesznek a felhősebb, csapadékosabb időjárást hozó mérsékeltövi ciklonok. (Az időjárás jelentős változásai általában ciklonokkal vannak összefüggésben.)

A felmelegedés befolyásolja, hogy mekkora energiával rendelkezhetnek majd a mérsékeltövi ciklonok, a mérsékelt égöv nagyléptékű időjárási rendszerei. Ugyan a légkör melegebb és párásabb lesz a felmelegedés miatt, de ez az energiatöbblet nem teljes mértékben táplálja majd a mérsékelt égöv ciklonjait.

A nyugodtabb légkörben nagyobb a légszennyezettség

Az időjárási rendszereket mozgató energia megoszlását egyrészt az évszakok váltakozása befolyásolja, másrészt az, hogy az adott rendszer melyik féltekén helyezkedik el. A kutatás eredményeit összefoglaló tanulmányt az amerikai tudományos akadémia közleményei (PNAS) október 25-i számában közölte.

Ha az északi féltekén nyáron kevesebb lesz a mérsékeltövi ciklon, az a légszennyezés fokozódását eredményezi, mert ritkábban fogja a szélfúvás megakadályozni a szennyező részecskék felhalmozódását a légkörben - magyarázta a következményeket a tanulmány szerzője, O'Gorman. A déli féltekén az erősödő ciklonok miatt erősebb szelek fújnak majd az óceánokon, ami viszont a tengeráramlatokat befolyásolja. Mivel az áramlatok hőcserélőként működnek a világóceánban, minden változás befolyásolja a Föld klímáját.

A mérsékeltövi ciklonok erősségét az befolyásolja, hogy a légkör melyik része melegszik fel a leginkább. Ha a légkör alsó rétegei a legmelegebbek, akkor erőteljesebb ciklon alakul ki, ha a felsőbb rétegek, a ciklon gyengébb lesz. Az északi féltekén nyaranta a légkör magasabb rétegei a legmelegebbek, s ez stabilizálja a légkört, mert kevésbé kedvez a ciklonképződésnek.

O'Gorman azt vizsgálta, milyen összefüggés van a viharok erőssége és a mérsékeltövi ciklonokat tápláló szelek kialakulását lehetővé tevő energia mennyisége között. A kutató 1981 és 2000 közötti széladatokat elemzett, és arra jött rá, hogy ciklonok kialakulásának nagyobb légköri energia kedvezett télen, mint nyáron. Az összefüggés jelenleg is fennáll, és O'Gorman szerint érdemes figyelembe venni a 21. századi klímamodellek hőmérsékleti és ciklonelőrejelzéseiben is.