Jó hírek az Amazonas vidékéről: rekordmértékben csökkent az erdőirtás

Harmincezer négyzetkilométernyi esőerdő eltűnése az Amazonas vidékéről tizenkét hónap leforgása alatt - az elmúlt húsz évben ilyen is előfordult Brazíliában. 2010-ben már a hétezer négyzetkilométert sem éri el az erdőirtás. Kormányzati kezdeményezések, a civil szféra és a privát szektor közös erőfeszítései is hozzájárultak a csökkenéshez, amely nagyrészt fedezheti is a brazilok 2020-ra vállalt szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési kvótáját. Az erdőirtó országok listáját ezentúl Indonézia vezeti.

A brazíliai őserdők irtása rekordmértékben csökkent az elmúlt öt-hat évben. Ha ez a folyamat továbbra is így halad, lehet, hogy Brazília még idő előtt eléri az erdőirtás - ezáltal az üvegházgáz-kibocsátás - csökkentésére kitűzött 2020-as céljait. A brazil Nemzeti Űrkutató Intézet (INPE) műholdas felvételeinek elemzése során kiderült, 14 százalékkal kevesebb őserdőt pusztítottak ki az Amazonas vidékéről 2009 július 31. és 2010 július 31. között, mint az előző év hasonló időszakában. Összesen 6450 négyzetkilométernyi esőerdő tűnt el idén, míg az elmúlt húsz év során az is előfordult, hogy akár 20-30 ezer négyzetkilométer erdőt is kipusztítottak az Amazonas medencéjében tizenkét hónap alatt.

A klímaváltozás negatív hatásai érezhetők már az Amazonas őserdőiben. Idén példa nélküli szárazság érte a vidéket, emiatt nemcsak a természetes élőhelypusztulás gyorsult fel, de a könnyen elterjedő erdőtüzek nagy területek kiégéséhez is vezettek. Egyes klímamodellek szerint a közeljövőben még gyakrabban fordulnak elő hasonlóan csapadékszegény időszakok.

Az INPE legfrissebb eredményeit a brazil elnök, Luiz Inácio "Lula" da Silva ismertette december elején Brazíliavárosban. Az elnök magabiztosan beszélt arról, hogy Brazília eléri az általa vállalt üvegházgáz-csökkentési célokat, és kötelessége is teljesíteni, amit vállalt. 2009-ben tett vállalásuk ugyanis 2020-ig 36-39 százalékos csökkentésre kötelezi az országot. Ezt a kibocsátás-csökkentést legnagyobb részben az esőerdők pusztításának megállítása fedezné. Ma már Indonézia vezeti az erdőpusztító államok listáját (lásd keretes írásunkat).

Az erdőirtás mértéke 1988 óta nem volt még soha ilyen alacsony Brazíliában; az INPE ekkor kezdte az éves jelentések készítését. Lula elnök már idén októberben bejelentette, hogy Brazília négy évvel korábban, már valószínűleg 2016-ra eléri a kívánt 80 százalékos csökkenést az erdőirtások terén. A pozitív fejleményeket egy állami akcióterv, a PPCDAM hatásának tudják be, melyet az amazonasi őserdők irtásának megelőzésére és ellenőrzésére hozott létre a brazil környezetvédelmi minisztérium.

^{Légifelvétel egy szójaültetvény létesítésére végzett erdőirtásról Brazíliában}

A program keretein belül folyamatos, valós idejű megfigyelés alatt tartják az Amazonas területét, nagyobb erőkkel lépnek fel az önkényes irtások ellen, és új, fenntartható fejlesztésekbe fogtak. Az erőfeszítéseket nem csak a szövetségi államok vezetői, de a civil társadalom is teljes mértékben támogatja Brazíliában - ugyanúgy, ahogy a magánszektor.

Az intézkedések nyomán kvázi feketelistára kerülnek azok a települések, amelyeknek környékén sok az erdőirtás, így nem kaphatnak kormányzati támogatásokat egészen addig, amíg hatékonyabb ellenőrzést nem vezetnek be, és meg nem fékezik az erdők pusztítását. Eközben olyan mamutcégek, mint például az amerikai Walmart hipermarketlánc brazil tagja, vagy a Pao d'Azucar szupermarketek mögött álló cég "nulla erdőirtás" paktumot kötött beszállítóival. A két kiskereskedelmi vállalat különféle környezetvédő civil szervezetek segítségével közös rendszeren követi nyomon az Amazonas területéről származó marhahús útját. Az Amazonas esőerdeit ugyanis gyakran irtják a szarvasmarha-tenyésztés miatt is, így hozva létre az állattartáshoz szükséges legelőket. A legnagyobb szójatermelők pedig szintén beleegyeztek abba a moratóriumba, mely megtilt minden további erdőirtást.

Makroökonómiai okai is vannak annak, hogy ilyen jól haladnak az erdőirtás csökkentésével a brazilok. A helyi pénznem, a reál annyira megerősödött, hogy emiatt már jóval kevésbé vonzók a brazil mezőgazdasági termékek a tengerentúli piacokon, így az export visszaesett, tehát nincs akkora nyomás a gazdálkodókon a termésmennyiség fokozására.

A környezetvédők szerint azért továbbra is vannak aggályok. A BNDES, Brazília nemzeti fejlesztési bankja például több tízmillió dollárt oszt szét évente az új amazóniai infrastrukturális fejlesztések támogatására - többek között olyan utakra és gátakra, melyek megépülése természetesen további erdőirtásokat eredményez. Mindeközben egy, farmerek és gazdák által vezetett politikai mozgalom az elmúlt tizenöt év környezetvédelmi gyakorlatán szeretne minél inkább lazítani. Többek között azt szorgalmazzák, hogy a kormány vizsgálja felül a törvényt, amelyben annak idején rögzítették, hogy az Amazonasban élő földtulajdonosok kötelesek földjeik legalább 80 százalékán meghagyni az eredeti őserdőt.