Szén, olaj és földgáz - mennyi maradt még Magyarországból?

Vágólapra másolva!

Még legalább száz évig épülhetnek a házak kizárólag hazai nyersanyagokból, és szintén hazai kerámiából készült tányérban kerülhet az étel az asztalra. Főzni, fűteni, közlekedni viszont kizárólag import földgázzal, kőolajjal lehet majd 2026-tól. Megnéztük, hány évig tartanak ki Magyarország földgáz-, kőolaj és szénkészletei.

Sipos Géza

Vágólapra másolva!

földgáz kőolaj energiahordozó nyersanyagvagyon szén

Az építőiparnak belátható időn belül nem kell nyersanyaghiánnyal küszködnie Magyarországon. Cement- és mészipari, építő- és kerámiaipari nyersanyagokból több mint száz évre elegendő készletek állnak rendelkezésre, homokkőből, dolomitból vagy gipszből is ugyanennyi időre biztosított az ellátottság.

A gazdaságosan kiaknázható földgázkészletek viszont 2025-ben, a hasonló kőolajtartalékok 2026-ban kimerülnek, a mélyművelésű szénbányászat pedig gyakorlatilag megszűnt - ez derül ki abból az adatsorból, amelyet Ballabás Gábor, az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszékének munkatársa állított össze az [origo] kérésére a Magyar Földtani és Bányászati Intézet 2006-os kutatási eredményeiből (ezek Magyarország ismert ásványi nyersanyagvagyonát összegzik, lásd a grafikont a cikk jobb oldalán).

Ez az oka annak, hogy Magyarország energiaellátását mintegy 60%-ban importból kénytelen fedezni, jórészt Oroszországból vásárolt földgázból (de ha a Paksi Atomerőmű fűtőelemeit is ide számítjuk, akkor az energiafüggőség eléri a 70%-ot). Ehhez képest az Európai Unió 27 tagállamának ellátása átlagosan csak 50%-ban függ import energiától. Magyarországon a földgázbehozatal 41%-kal nőtt 1990 és 2000 között a lakossági fogyasztás miatt, viszont a kőolajé 10, a széné 50, az áramé 70%-kal csökkent az 1990-es szinthez viszonyítva.

A kőolaj és a földgáz azért fogy el viszonylag hamar, mert az egy év alatt kitermelt 1-3 millió tonnához képest hiába tűnnek viszonylag nagynak a föld mélyén rejlő, nyersanyagkutatási adatokkal igazolt teljes mennyiségek, vagyis a földtani vagyonok, azt a részt érdemes igazán figyelembe venni, ami a mostani műszaki és piaci feltételek mellett nyereségesen kinyerhető a kutakból.

Miért olyan kicsi az ipari vagyon a földtanihoz képest?

Jórészt hasonló a helyzet a másik fontos energiahordozóval, a kőszénnel is: Magyarország készletei kimerülőben vannak (a világ jelenleg ismert szénkészletei a 2070-es években fogyhatnak el végleg - erről lásd Hamar vége lesz az olcsó energiának a szénfaló Kína miatt című cikkünket). Az egykori mélyművelésű szénbányákat szinte mind bezárták a gazdaságtalannak bizonyult kitermelés miatt - utolsó mohikánként a Vértesi Erőművet ellátó márkushegyi bánya idén december végén csukja be kapuit.

Feketekőszénből ugyan 1,6 milliárd tonnát rejt a föld mélye Magyarországon - kizárólag a Mecsekben vannak lelőhelyek -, ám ebből csak 199 millió tonnát lehetne műszakilag felszínre hozni, és az is túl sokba kerülne. A feketeszén bányászata 1999-ben szűnt meg, az utóbbi években csak annak felmérésére folyt kutatás e szénfajta iránt, hogy a kisebb mélységben elhelyezkedő ásványvagyont megérné-e kitermelni.

Barnaszénből elvileg viszont több mint száz évre biztosított lenne az ellátottság, a 3,2 milliárd tonnás földtani vagyonból mintegy 170 millió tonnát még felszínre lehetne hozni (2005-ben 1,4 millió, 2007-ben 1,45 millió tonnát ki is bányásztak).

Rengeteg a lignit

A külszíni fejtéssel bányászott, kisebb energiatartalmú lignitből is több mint száz évre biztosított az ellátottság. Ennek az energiahordozónak egyedül a Visontán működő mátrai hőerőmű a jelentős felhasználója (a lignitet használó erőművet muszáj a kitermelés közelébe telepíteni, mert az alacsony fűtőértékű nyersanyagot nem éri meg nagy távolságra szállítani).

A szénerőműveknek - így a lignitbányászatnak is - viszont fokozatosan leáldozik Magyarországon. Ennek jele például, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) és az RWE október végén bejelentette: mégsem lesz 440 megawattos kapacitásbővítés a Mátrai Erőműben. A beruházás 300 milliárd forintos lett volna, de a két cég úgy látja, nem érte volna meg befektetés a villamos áram árát és az EU szigorodó előírásai miatti környezetvédelmi költségeket figyelembe véve.

Trükkös megoldások a szén kinyerésére

Van más megoldás a hazai szénvagyon hasznosítására. Ennek egyik módszere a szén elgázosítása a felszín alatt (UGC), úgy, hogy betápláló fúráson keresztül vizet és levegőt (oxigént) juttatnak le, és a telepet meggyújtják, majd az égéstermékeket a felszínre vezetik és áramtermelésre használják. Ilyen szénfelhasználásra alapozó gázerőművek működnek Ausztráliában, Belgiumban, Kínában és Spanyolországban is.

^{Földgáz után kutatnak a Makóhoz közeli Óföldeák határában}

^{A bal oldali ábra méretarányos négyzetei azt mutatják, a lignithez képest mennyi barnaszenet, kőolajat és földgázat rejt a föld mélye. A jobb oldali ábrán látható, hogy a lignit több mint fele kitermelhető (adatok forrása: Magyar Földtani és Bányászati Intézet)}

A másik nem hagyományos megoldás a nyersanyag metántartalmának kivonása (CBM): mélyfúrással ki lehet nyerni a szénkőzet repedéseiben, rétegfelszínein megkötött metánt. A szénrétegek akár ötször akkora gázkészlettel is rendelkezhetnek, mint a hasonló méretű, hőmérsékletű és nyomású gázrezervoárok, mert a szén apró szemcséjű, porózus anyag, így nagy a fajlagos felülete, tehát sok metánt tud megkötni. A metánt akár a felhagyott bányák légteréből is ki lehet vonni, vagy más eljárással egyáltalán nem hasznosítható széntelepeket lehet bevonni így a művelésbe.

A nem hagyományos szénbányászat előnye, hogy nem kell a felszíni égetéshez elszállítani a kitermelt szenet, és lehet használni a meglévő hőerőműveket. Hátrány viszont, hogy az üvegházhatású szén-dioxidot le kell választani és hatástalanítani (akár úgy is, hogy az erőmű által termelt szén-diodidot azokba az üregekbe pumpálják vissza, ahol a szenet már elgázosították), és csak ott lehet a módszert alkalmazni, ahol az egész eljárás a vízbázisokat nem veszélyezteti. Magyarországon a mecseki medence tartalmaz jelentős mennyiségű metánt (az előzetes számítások szerint akár 120 milliárd köbméter is), de a kinyeréséért folytatott kísérletek eddig nem voltak eredményesek.

^{Mennyi volt a kitermelés barnakőszénből, kőolajból és földgázból? (a három nagy négyzet a földtani nyersanyagvagyonokat jelöli, egymáshoz képest nem méretarányosak)}

A nem hagyományos megoldások lehetőségeit korlátozza, hogy ebből a szempontból még nem térképezték fel és nem minősítették át a hazai szénvagyont - írja egy közösen jegyzett összefoglalóban Püspöki Zoltán és Demeter Gábor geológus egy, a Debreceni Egyetem által megjelentetett tanulmánykötetben. Másrészt a nem hagyományos, lehetőleg szén-dioxid-semleges szénbányászatba és az erre alapozó energiatermelésbe akkor érdemes kutatás-fejlesztési erőforrásokat bevonni, ha az így termelhető villanyáramot más, megújuló energiaforrások - szél-, geotermikus és napenergiával - drágább lenne előállítani.