Büntetni lehetne az égve hagyott villanyt - tervek Kaliforniában

Senki sem hitte volna az 1960-as években, amikor a kaliforniaiak szinte fele dohányzott, hogy a nikotinfogyasztás negyven év múlva kihalófélben levő szenvedélynek számít majd. A hasonló társadalmi változások elemzése azt jelzi előre, hogyan terjedhetnek el a klímavédelmi intézkedések és a zöld életmód - nemcsak az Egyesült Államokban.

A dohányzásról leszoktató vagy a biztonsági övek használatát elterjesztő erőfeszítések mintájára vizsgálják Kaliforniában, mekkora sikerük lehet azoknak a kampányoknak, amelyeknek célja a környezettudatosabb, energiatakarékosabb és alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással járó életmód népszerűsítése. Az USA egyik legfejlettebb államában mindennek azért van tétje, mert a döntéshozók célja Kalifornia üvegházgáz-kibocsátását 80 százalékkal csökkenteni 2050-re az 1990-es szinthez képest. A zöld társadalom kialakítását célzó kampányok várható hatékonyságát az USA energiaügyi minisztériumának Lawrence Berkeley laboratóriuma (LNBL) vizsgálja a kaliforniai energiaügyi bizottság (CEC) felkérésére.

A kutatók abból indulnak ki, hogy a Kaliforniában élők körülbelül 44 százaléka dohányzott az 1965-ös statisztikák szerint. 2010-re viszont jelentősen lecsökkent a nikotinfogyasztók száma: az állam lakosságának 9,3 százaléka dohányos. A mostani kutatás célja felderíteni, hogyan változtatott életmódján és mindennapi szokásain több tízmillió ember. Az eredmény segíthet a klímaváltozás-ellenes intézkedések, kampányok, felvilágosító akciók hatékonyabb kivitelezésében. A LNBL munkatársai Jeffrey Greenblatt energetikai kutató vezetésével tíz nagy társadalmi változás történetét vizsgálják: a nemdohányzás elterjedésén túl többek között a biztonsági öv használatáét, az újrahasznosításét, a józan járművezetéséét, de a vegetáriánus étkezés és a jógázás népszerűvé válását is kutatják.

A kutatás kiindulópontja az, hogy a technológiai reformokon túl életmódváltásra is szükség van ahhoz, hogy az ambiciózus kibocsátás-csökkentési célt Kaliforniában elérjék. A hatékonyabb elektromos autózás, az épületek jobb hőszigetelése, az energiahasználat intelligens szabályozása és az energiatakarékos világítástechnika elterjedése mind szükséges, de nem elégséges lépés a 2050-re kitűzött cél teljesítéséhez.

A kevés üvegházgáz-kibocsátással járó életmód, a háztartások zöldebbé tétele azért fontos kérdés, mert az amerikai háztartások jelenleg évente 626 millió szén-dioxid kibocsátásárt felelősek. Ez az USA teljes CO₂-kibocsátásának 40, az összes állam kibocsátásának pedig 8 százaléka. A háztartások miatt több szén-dioxid kerül a légkörbe, mint amennyit az egyes amerikai iparágak kibocsátanak, és ezt a CO₂-mennyiséget egyedül a kínai kibocsátás haladja meg.

A zöld életmód kényelmetlenségeit sem hagyják figyelmen kívül

A történelmi adatok azt mutatják, több tíz vagy százmillió ember hasonló irányba mutató egyéni döntései komolyan befolyásolják az össztársadalmi folyamatokat. A dohányzásról és a biztonsági öv használatáról több évtizedre visszamenő statisztikák állnak a kutatók rendelkezésére, így azt is vizsgálni lehet, hogyan hatottak a nikotin káros hatásait feltáró tudományos eredmények, az egymást követő figyelemfelhívó és oktatási intézkedések (például az összes dohánytermék ellátása figyelmeztető üzenetekkel) és a társadalmi célú hirdetések, figyelmeztető kampányok.

Míg a dohányzás elterjedése folyamatosan csökkent Kaliforniában az 1960-as évek óta, a biztonsági öv használata korántsem volt annyira elterjedt még az 1980-as években. Végül az öv törvényileg kötelező használatára felhívó kampány sikeresnek bizonyult. A LNBL kutatói ebben analógiát látnak. Jelenleg sokan szükségtelenül hagyják égve a villanyokat és bekapcsolva a számítógépeket és egyéb elektronikai eszközöket, de megfontolandó, hogy a jövőben akár büntetést is ki lehetne szabni az ilyen viselkedésre - állítja Max Wei, a LNBL energetikával foglalkozó munkatársa.

A LNBL kutatói összesen huszonhárom viselkedési mintázat elterjedését vizsgálják, amelyek mind hozzájárulhatnak Kalifornia üvegházgáz-kibocsátásának csökkenéséhez. Ilyen például a távmunka, a tömegközlekedés használata vagy az élelmiszer-pazarlás visszafogása. A kutatók azt is figyelembe veszik, milyen kényelmetlenséggel járhatnak az egyes változtatások. Ha például valaki a szárítógép használatáról visszatér a szabad levegőn való ruhaszárításra, akkor előfordul, hogy nem lesz olyan lágy a ruhája szövete, amikor először felveszi. Az energia- és víztakarékos rövid tusolás pedig nem olyan élvezetes, mint a hosszas fürdőzés.

A dohányzásellenes és biztonsági öves kampányok történetére alapozó kutatás különlegessége az, hogy nem a rövid távú kibocsátás-csökkentési célok teljesülését vizsgálja, hanem a kutatók azt igyekeznek előrejelezni, mi lenne a hatása az összes energiatakarékossági intézkedés elfogadásának és bevezetésének. Greenblatt és Wei kutatócsoportjának viszont még nincs válasza arra, vizsgálatuk mekkora üvegházgáz-csökkentést jelez előre.

Hasonló kutatást folytat Michigan állam egyetemén Thomas Dietz, aki az USA tudományos akadémiájának közleményeiben (PNAS) hozta nyilvánosságra eredményeit. Dietz a háztartások energiafogyasztását vizsgálta. A legkonzervatívabb becslések is azt támasztják alá, hogy változnak az energiafogyasztási szokások az amerikai háztartásokban. Ez pedig azt eredményezheti, hogy 7 százalékkal csökken az USA üvegházgáz-kibocsátása, aminek révén a globális kibocsátás 1,5 százalékkal lenne alacsonyabb. Ez nagyságrendileg annyit tesz, mintha egész Franciaország megszűnne üvegházgáz-kibocsátónak lenni.