Hamarabb regenerálódik a Mexikói-öböl az olajkatasztrófa után, mint korábban a kutatók hitték. Néhány hónap leforgása alatt szinte teljesen ugyanarra a szintre állt vissza a metángáz-koncentráció, mint amilyen a Deepwater Horizon fúrótorony elsüllyedése előtt volt. A katasztrófa után nem csak a kőolaj, hanem a metángáz is hatalmas mennyiségben szivárgott a tengervízbe.
A Science tudományos folyóiratban most közölt vizsgálatok szerint oceanográfusok június közepén azonosítottak hatalmas, a tengerfelszín alatt gomolygó gázbuborékokat. A metánkoncentráció 100 ezerszer magasabb volt az egyébként mért normális szintnél. Százhúsz nappal később, szeptember, majd október folyamán viszont már ismét normál gázszinteket mértek a tengerben. A vízben feloldott metánt baktériumok bontották le - a vizsgálat szerint több mint 200 ezer tonna gázt tüntettek el. A kutatást David Valentine, a santa barbarai Kaliforniai Egyetem (UCSB) és John Kessler, a texasi A&M Egyetem oceanográfusa vezette.
A metánfaló baktériumok tevékenysége miatt egymillió tonnával csökkent az oldott oxigén mennyisége a Mexikói-öböl vizében. Előny viszont, hogy az olajkatasztrófa miatt felszabadult metán nem szivárgott fel a légkörbe - e gáz üvegházhatása huszonegyszer erőteljesebb, mint a szén-dioxidé. A kutatók korábban arra számítottak, hogy a metán még évekig jelen lesz az öböl vizében. Most közölt eredményeik 207 helyen begyűjtött vízmintákon alapulnak, melyek összesen 93 ezer négyzetkilométernyi tenger állapotát jellemzik. A metánfaló baktériumok gyorsasága azt jelzi Kessler szerint, hogy nem feltétlenül okozna tragédiát az, ha a klímaváltozás miatt a tengerfenékről természetes úton metán szabadulna fel nagy mennyiségben. A metán sorsának megfigyelése asztrobiológiai szempontból is érdekes: a metán jelenléte, illetve mennyiségének változása más égitesteken (például a Marson vagy a Naprendszeren kívüli bolygók lérkörében) az élet egyik jelzője biomarkere) lehet.
A Deepwater Horizon 2010. április 20-án robbant fel, 64 kilométerre a louisianai partoktól. A katasztrófában tizenegyen haltak meg és tizenhét volt a sebesültek száma. Az olajkútból naponta mintegy 62 ezer hordó kőolaj ömlött a tengerbe. A teljes szennyezés nagyságát 643,4 millió literre becsülik. Az olaj- és gázömlést július 15-én fojtották el, az olajkutat véglegesen szeptember 19-én zárták el. A történteket kivizsgáló elnöki bizottság jelentései szerint az olajömléshez vezető hibák bele voltak kódolva a rendszerbe, az érintett cégek túlságosan spóroltak a pénzzel és az idővel. A Barack Obama által májusban felállított testület az olajipar és a kormányzati szabályozás reformját javasolja a hasonló esetek elkerülése érdekében.