Mégiscsak környezetbarátabb tud lenni az elmúlt években oly sokat üldözött, sőt sok helyről teljesen kitiltott műanyagszatyor, mint a zöldek által az utóbbi években sokkal inkább favorizált papír- vagy pamuttáskák - legalábbis ez áll a brit kormány megrendelésére készült, egyelőre publikálatlan tanulmányban. A polietilénből készült szatyrokat Írországól Zanzibárig a világ számos helyén vagy teljesen betiltották (lásd keretes írásunkat), vagy árusításukat kötelező extra díjakkal igyekeztek korlátozni a hatóságok. Az intézkedések hatására használatuk és gyártásuk oly mértékben visszaszorult, hogy sok helyen gyakorlatilag felváltották őket a papírtáskák, a pamutból készült többször használatos bevásárlószatyrok és az új típusú, a környezetre kevésbé ártalmas, lebomló műanyagtáskák.
A zöldek a műanyagzacskókkal folytatott évtizedes harca után lehet, hogy nemsokára kiderül: mégsem ez a legkárosabb csomagolóanyag. Az Independent című brit lap birtokába került jelentés szerint használattól függően a pamuttáskáknak jóval nagyobb lehet a környezetterhelése (az ökolábnyoma) a vékony polietilén zacskókéhoz képest. Ezen felül a műanyagzacskók gyártása kevesebb mint harmadannyi üvegházhatású szén-dioxid kibocsátásával jár, mint papírból készült társaiké.
A tanulmány szerint a kőolajból előállított, úgynevezett nagy sűrűségű polietilénzacskók (a HDPE-k) minimális környezeti hatása könnyedén ellensúlyozható lenne, ha a vásárlók a műanyag használata helyett legalább egy évig minden nap ugyanazzal a pamuttáskával mennének vásárolni, vagy ha a papírzacskókat minimum háromszor felhasználnák, mielőtt szemétbe dobják őket. Ezzel szemben a legtöbb papírtáskát csupán egyszer, a textilből készült táskákat pedig egy felmérés szerint átlagosan mindössze 51 alkalommal használják fel a fogyasztók - így pedig összeségében már károsabbnak számítanak, mint az egyszer használatos műanyagszatyrok.
Az Independent információi szerint a kutatást 2005-ben rendelte meg a brit kormány. Eredetileg 2007-ben tervezték publikálni, ennek ellenére az eredményeket még mindig nem hozták nyilvánosságra. Egy, a brit műanyagzacskó-gyártókat képviselő szervezet szerint a jelentést szántszándékkal tartották eddig tulajdonképpen titokban, de a londoni környezetvédelmi ügynökség ezt határozottan tagadja.
Az ügynökség szerint, bár a jelentést már egy éve benyújtották a készítők - Dr. Chris Edwards és Jonna Meyhoff Fry - a Life Cycle Assessment of Supermarket Carrier Bags (A bevásárlószatyrok életciklusának felmérése) című dokumentumnak jelenleg is zajlik a felülvizsgálata. A kormányügynökség szerint hamarosan napvilágra kerül a szöveg, de pontos időpontot nem árultak el az Independentnek.
Többször használatos szatyrok: nem mindegy, hányszor
A kutatás célja az volt, hogy kiderítse, melyik típusú táskának van a lehető legkisebb káros környezeti hatása, a nyersanyagok beszerzését, az előállítást, a szállítást és a lebomlást is figyelembe véve. A majdnem százoldalas jelentés szerzői arra jutottak, hogy egyszeri használat esetén a polietilén zacskók a legkevésbé ártalmasak - elsősorban igen kis súlyuk miatt.
Sokszori használatra ajánlott, újrafelhasznált műanyagból készült szatyrok egy brit boltban
Természetesen minden táskának mérhető a környezetterhelése, bármilyen anyagból is készüljön is. A kutatók számításai szerint, ha egy műanyag zacskót két alkalommal is felhasználnak, az annyival járul hozzá a globális felmelegedéshez, mint a legalább négyszer felhasznált papírtáska. Ahhoz, hogy egy pamutból készült szatyor környezetre gyakorolt hatása ennél ne legyen nagyobb, legalább 171-szer kell használni, mielőtt a szemétbe kerül (mint fentebb kiderült, az átlagos brit fogyasztó csak 51 alkalommal veszi igénybe a pamutszatyrokat).
Az Independent információi szerint az Egyesült Királyságban jelenleg évente hatmilliárd műanyagzacskót használnak, mely kétségkívül komoly környezeti problémákhoz vezet, akár arra a hatalmas mennyiségű kőolajat nézve, melyre az előállításukhoz van szükség, akár a felgyülemlő szemétre gondolva, akár a tengeri élővilágra nézve.
A tanulmány szerzőinek tanácsa a következő: a legjobb megoldás valószínűleg az, ha legalább néhány száz alkalommal, akár éveken keresztül szolgál egy pamutból készült táska, ám a többször felhasznált műanyag zacskó is jobb megoldás, mint az egyszeri használat után kidobott papír. Vagyis nem feltétlenül az a baj, hogy az emberiség polietilén zacskókat használ, sokkal inkább az, hogy nem használja fel őket megfelelően, változatos módon.
Környezevédők szerint járható út, ha a műanyagzacskót bevásárlás után például a szemetes kibélelésére is felhasználjuk - így megspórolva a szintén műanyagból, kifejezetten szemetesnek készülő zsákot -, és ha a boltokban csak akkor fogadunk el újabb szatyrot, ha valóban szükség van rá.
A világ a polietilén ellen
Az első, teljes tiltást bevezető ország a notórius szennyezőnek számító Banglades volt, ahol 2002 óta nem forgalmazzák a műanyag táskákat. A Dél-Afrikai Köztársaságban 2003 óta teljes tiltás van érvényben, megszegőit nem csak magas - 13 800 dolláros, azaz több mint két és fél millió forintos - pénzbüntetésre, de akár tíz éves börtönbüntetésre is ítélhetik. A dél-afrikaiak vagy magukkal viszik saját táskáikat, vagy vehetnek újfajta vékony, de erősebb műanyagzacskókat, melyeknek nem csak a súlyuk kisebb, de könnyebben is újrahasznosíthatók. Zanzibár 2006-ban tiltotta be teljesen a hagyományos műanyagszatyrok gyártását, elsősorban a tengeri élővilágra gyakorolt negatív hatásukra hivatkozva, a következő évben pedig Kenya és Uganda is csatlakozott az afrikai államhoz.