Tavasz lesz a hosszú hétvégén

Változékony időt tartogat az előttünk álló hosszú hétvége: napsütésre és kisebb esőkre is számítani lehet. Eközben egyre magasabbra kúszik a hőmérő higanyszála, a hőmérsékletek már egyértelműen a tavaszt jelzik.

Bár a hét első felében a napsütésé volt a főszerep, még több fokkal az átlag alatt maradt a hőmérséklet, sőt kedd és szerda hajnalban helyenként mínusz 10 fok alá hűlt a levegő. A tartósan déliesre forduló áramlással azonban fokozatosan enyhébb levegő jön a térségünkbe, annak ellenére is, hogy pénteken a nap első felében még egy gyenge hidegfront súrolja északról a Kárpát-medencét. Ez azonban számottevő lehűlést nem, csak átmeneti felhősödést okoz. A front elvonultával tovább erősödik a nappali felmelegedés, a március 15-éhez kapcsolódó hosszú hétvége kellemes tavaszi idővel érkezik.

Hétfőig sok napsütés, akár 20 fok is várható

Pénteken a nyugati és a középső megyékben már sokfelé az ilyenkor megszokott 10 fok fölött tetőzik a hőmérséklet. Szombaton és vasárnap is száraz idő várható többórás napsütéssel. Eleinte csak időnként növekedhet meg a felhőzet, majd vasárnap délután-estefelé nyugat felől már vastagabb felhőzet érkezik. Hétfőn borongós időre van kilátás, és kisebb esők, záporok is kialakulhatnak. Március 15-ére ugyan csökken a felhőzet, de nem lesz zavartalan a napsütés, és kisebb csapadék ekkor is kialakulhat.

A levegő fokozatosan melegszik, egyre többfelé haladja meg a 15 fok a csúcsérték, vasárnap akár 20 fokig is emelkedhet a hőmérséklet. A szél gyakran megélénkül, a nyugati országrészben a hétvégén zavaróan erős lesz, ami néhány fokkal csökkentheti a hőérzetet is. A jövő hét várható időjárásáról itt található részletesebb információ.

A tavaszi időszakban gyorsan melegszik a levegő a napfelkelte után, napnyugtával azonban gyorsan hűlni is kezd. Ezt vegyük figyelembe a szabadtéri programoknál, ajánlott a réteges öltözködés! Vasárnapig éjszakáként még gyenge fagyokra is számítani kell, később már hajnalban sem hűl 0 fok alá a levegő.


Márciusban nem ritka a hó sem

Az előrejelzések szerint a hosszú hétvégén tehát már megérkezik a tartós tavasz, bár a jelenlegi modellszámításon egy enyhe lehűlési periódus látszik a hónap második felében. A számítógépes prognózisok azonban korlátozottak, az idő előrehaladtával jelentősen csökken a megbízhatóságuk. A két héten túli időszakról pedig a légkör egyáltalán nem hordoz magában információt az időjárásra vonatkozóan, ezért a 14 napnál távolabbi időszakról csak az elmúlt évtizedekre alapozott tapasztalati, statisztikai becslésekre lehet hagyatkozni.

A sokéves adatok alapján elmondható, hogy a tavasz kezdetét időjárási szempontból egyfajta hullámzás jellemzi: bár a március-áprilisi időszakban gyors melegedés tapasztalható, márciusban még gyakoriak a hidegbetörések, és az ehhez kapcsolódó hózáporok. A havazás legtöbbször csak a hónap közepén szűnik meg hazánkban. Erre utal a mondás is, miszerint "Gergely megrázza szakállát", vagyis március 12-én nem ritka, hogy még essen a hó. Erre az idén kevés esély van, 2010. március közepén azonban több napon keresztül még országszerte jelentettek havazást vagy hózáport. Síkvidéken az utolsó havas nap pedig március 17-én volt.

Ez a hullámzó időjárás - az esetenkénti hirtelen lehűlések, majd felmelegedések - megterhelő lehet a szervezet számára. A nagy hőingások főként a szív- és érrendszeri betegeket viselhetik meg. Ugyanakkor az egyre több napsütés kedvező hatással van a közérzetre, és a hosszabb nappalok révén is szívesebben töltjük időnket a szabadban. Ettől a kirándulókat a tavaszi fáradtság tarthatja csak vissza, ami azért alakul ki, mert a téli időszakban kevesebb friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, így a szervezetünk vitaminraktárai kiürülnek. A hosszú hétvégén a melegfront hatásai dominálnak majd, ami fokozhatja a fáradékonyságot és a koncentrációs zavarokat, de ezen segíthet az ásványianyag- és a vitaminbevitel növelése.

A tavasz első hónapjának jellemzője továbbá, hogy februárhoz képest több mint másfélszeresére nő a napsütéses órák száma, ami a nappalok hosszának növekedésén túl a ködök tartósságának csökkenésével, valamint azzal magyarázható, hogy a réteges felhőzet helyett egyre inkább gomolyos felhők jelennek meg az égen. Csapadék szempontjából a legszárazabb hónapok közé tartozik, ám a gyors felmelegedés miatt a konvektív, záporos jellegű csapadékok gyakorisága megnő (lásd keretes írásunkat).

Mi a konvektív csapadék?

Konvektív folyamatok révén kialakuló, gomolyos, azaz cumulus típusú felhőkből származó csapadék (zápor, zivatar vagy épp hózápor). A konvekció az a folyamat, amikor a napsugárzás hatására a talaj közeli levegő felmelegszik, és emelkedni kezd. Az emelkedés addig tart, amíg a légtömeg melegebb a környezeténél. Ha kellő nedvesség van a levegőben, egy adott pontnál beindul a felhőképződés, ezért a konvekció látható jele a gomolyfelhők megjelenése.