Elmulasztották a hűtés ellenőrzését a Fukusima atomerőműnél a földrengés előtt

Kilenc nappal a földrengés előtt azért bírálta a japán nukleáris biztonsági hivatal a Fukusima I atomerőmű üzemeltetőjét, mert elmulasztotta a hűtőrendszerek részegységeinek felülvizsgálatát. Az erőműben azért olvadt meg részlegesen a nukleáris üzemanyag és következett be balesetsorozat, mert a cunami miatt leállt a hűtőrendszer. Visszaállították az áramszolgáltatást a balesetsorozatot szenvedett Fukusima I (Daiicsi) atomerőműben, azonban a hűtési rendszerek csak részben működnek, mert nem sikerült mind a hat blokknál megoldani a villanyellátást. A helyzet továbbra is súlyos az ENSZ illetékes intézménye, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) megítélése szerint.

Visszaállították az áramszolgáltatást a balesetsorozatot szenvedett Fukusima I (Daiicsi) atomerőműben, azonban a hűtési rendszerek csak részben működnek, mert nem sikerült mind a hat blokknál megoldani a villanyellátást. A helyzet továbbra is súlyos az ENSZ illetékes intézménye, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) megítélése szerint. A mentésen dolgozó háromszáz munkás egy részét ideiglenesen evakuálni kellett az erőmű környékéről hétfőn délután, amikor szürke füst szállt fel a 3. és fehér a 2. blokkból (helyi idő szerint 15 óra 55, közép-európai idő szerint 7 óra 55 perckor - folyamatosan frissülő híreink itt olvashatók a japán krízisről). A radioaktivitás szintje nem változott a füstfelhő eloszlása után.

A 3-as blokk reaktortartályában megnőtt a nyomás, és azóta sem csökkent. A hatóságok azt tervezik, hogy egy külső szelep megnyitásával oldják meg a problémát. A szellőztetés viszont a sugárzás hirtelen megugrásával járna. További kockázat, hogy a blokkban plutónium- és uránoxidból álló kevert üzemanyag (MOX) van, amelynek kigőzölgését károsabbnak tartják a simán uránalapú fűtőanyagénál. Ha pedig elégtelennek bizonyul a reaktor külső hűtése, és katasztrófa következik be, akkor a plutónium-szennyezéssel 24 ezer év felezési idejű hasadóanyag kerülne a környezetbe. (A MOX viszont azért előnyös, mert így lehet hasznosítani a leszerelt atomfegyverek plutóniumát.) Hivatalos magyarázat még nincs a füstre, de szakértők szerint nem a blokkra locsolt víz gőzéről, hanem valamilyen égésből származó füstről van szó.

^{Videofelvétel a 3-as blokkból felszálló füstről}

A számos ponton megsérült atomerőműben továbbra is vizet szivattyúznak a blokkokra, hogy a reaktortartályokat - és főleg a több száz tonna használt fűtőanyagot - tartalmazó pihentető medencék túlmelegedését megakadályozzák. Az üzemeltető vállalat, a Tokyo Electric Power Co. (Tepco) közölte: csak akkor lehet az erőmű mind a hat blokkját rákapcsolni az áramforrásra és ezáltal beindítani a reaktorok saját hűtőrendszerét, ha technikusok tesztelték az összes berendezést, nehogy rövidzárlatot okozzanak. Kiderült, hogy a kettes blokkban tulajdonképpen működnek a vízszivattyúk, csak kisebb javítási munkálatokra van szükség üzembe helyezésükhöz. Mindezek a javítások és tesztek további két-három napot igényelnek.

Elmulasztott ellenőrzés

A japán nukleáris biztonsági hivatal ugyanakkor bírálta az üzemeltetőt, amiért többször is fontos ellenőrzéseket mulasztott el a földrengés és a szökőár előtti hetekben. Kilenc nappal a katasztrófa előtt kiadott jelentésében a hivatal azt rótta fel a vállalatnak, hogy harminchárom berendezés vizsgálatát nem végezte el, köztük generátorokét, szivattyúkét és a hűtőrendszerek más részegységeiét. Az erőmű éppen azért van ilyen súlyos állapotban, mert a földrengést követő cunami miatt kiesett az 1-3-as blokkok hűtése, így részlegesen megolvadtak a reaktortartályokban a fűtőelemek.

Eközben a Tepco friss dózisteljesítmény-adatokat hozott nyilvánosságra a sugárzás mértékétől. A Fukusima I-nél ezek szerint 2500-2800 mikro-Sievertet mértek óránként (ami 2,5-2,8 milliSv/órának felel meg). A természetes radioaktív háttérsugárzás révén átlagosan 2,4 milliSv éri az embereket évenként. Tehát, aki az atomerőmű közvetlen közelében tartózkodik, azt egy óra alatt éri annyi terhelés, mint egyébként 365 nap alatt. A friss adatok szerint a sugárzási dózisteljesítmény csökkent az előző napokhoz képest.

^{Ono, Fukusima - így néz ki az evakuált térség az erőmű körül}

NKT: megakadályozta a nukleáris robbanást az automatikus leállítás

A láncreakció automatikusan leállt a március 11-i földrengésben érintett, valamennyi üzemelő atomerőműben Japánban, így nem következhetett be kritikussági baleset, azaz nukleáris robbanás. Ezt pénteki rendkívüli ülésén állapította meg a Magyar Nukleáris Társaság (NKT) vezetősége, a Fukusima I balesetsorozatát elemezve. Az erőműben "stabilizálódni látszik a helyzet, a további jelentős kibocsátások nagy valószínűséggel elkerülhetők" - teszi hozzá a magyar nukleáris iparral és kutatással foglalkozó intézményeket tömörítő intézmény elnöksége. "Mivel az erőmű 20 km-es körzetéből még a radioaktív kibocsátást megelőzően kitelepítették a lakosságot, a lakosság körében nem kell (...) súlyos egészségi következményekkel számolni" - írják, hozzátéve, hogy a nagy távolság miatt Európában nem volt és a jövőben sem várható egészségi hatása a Japánban történteknek. "A paksi atomerőmű földrengésbiztonsága nemzetközi összehasonlításban is jónak mondható, köszönhetően többek között az elmúlt évtizedekben végrehajtott biztonságnövelő intézkedéseknek" - közölte a NKT az [origo]-hoz eljuttatott közleményében.

Az áramszolgáltatás helyreállítása teljesen csak az 5-ös és a 6-os blokknál sikerült: hűtőrendszereiket beindították, így elvezették a fűtőanyag által termelt maradék hőt.Ezek a blokkok rutin felülvizsgálat miatt leállított állapotban voltak a földrengés idején, de az atomerőművekben nem azonnal áll le a láncreakció a szabályozó rudak teljes betolása után. Ezért a tovább termelődő hőt el kell vezetni. A két blokk teljesen lekapcsolt állapotban van, ami azt jelenti, hogy a víz hőmérséklete sehol sem haladja meg a száz Celsius-fokot a reaktorok rendszereiben. A japán kormány főtitkára ezzel együtt megerősítette: az egész erőműre a teljes leállítás vár, amint a közvetlen krízist elhárították, mert a reaktorok és az épületek súlyosan megsérültek, és a telephelyen túl nagy a sugárterhelés.

A 2-es és az 5-ös reaktorhoz is kiépítették vasárnap az ideiglenes áramellátást, így a Tepco újraindítani tervezi a radioaktivitást és egyéb paramétereket figyelő műszerhálózatot. A vállalat légszűrő berendezésekkel tervezi tisztítani a levegőt, és újra áram alá akarja helyezni a 2-es blokk vezérlőtermét. Mindez nagyban megkönnyítené a mentési munkálatokat és a megsérült blokkok teljes leállítását. A Tepco helyi idő szerint hétfő késő délutánra ígérte az áramellátás helyreállítását a 4-es reaktornál, azonban a 2-es és a 3-as reaktor füstje miatt felfüggesztették a blokkok áram alá helyezését.

^{Az atomerőmű füstölgő 3-as blokkja}

Az utóbbi napokban a használt üzemanyagrudak hűtése került a figyelem középpontjába a részleges üzemanyagolvadás, hidrogénrobbanás és tűz sújtotta erőműnél. A reaktorok belsejében elhasznált nukleáris üzemanyagot, azaz a fűtőelemeket átmenetileg vízzel telt medencékben pihentetik (pihentetőmedencék), ahol biztonságos körülmények között leadhatják a maradék energiát. A baleset során ezekben is megszűnt a hűtés, így a víz elpárolgott belőlük. A használt üzemanyag túlmelegedésének megakadályozása azért fontos, mert a korábbi tűz és robbanások miatt ezek most közvetlenül érintkeznek a környezettel.

A folyamatos hűtésre azért is szükség van, mert jelentős üzemanyag-mennyiségekről van szó. A hat reaktor pihentetőmedencéiben összesen 647 tonna használt fűtőanyag van, közli a Scientific American tudományos folyóirat Marvin Resnikoff radioaktív hulladékokkal foglalkozó szakértőre és a Mainichi Daily News japán napilapra hivatkozva. A forralóvizes atomreaktorokban - mint amilyen a Fukusima I is - a pihentetőmedencék a reaktortartály közelében vannak. Ezen kívül az erőmű hat blokkjának közös pihentetőjében további 1097 tonna üzemanyag van, míg 70 tonnának már annyira lecsökkent az aktivitása, hogy szárazon tárolták. A 4-es blokk állapota azért különösen érzékeny, mert abból frissen emelték ki az üzemanyagot a medencébe.