Rendkívül kis mértében ugyan, de kimutathatóvá vált Magyarországon is a fukusimai atomerőmű balesetéből származó radioaktív jód. Európai környezetellenőrző állomások 10 és 500 mikroBq/m3 (mikrobecquerel per köbméter) koncentrációban mutattak ki jód-131-es izotópot a levegőben. "Ez az aktivitáskoncentráció csak a rendkívül érzékeny nukleáris méréstechnika segítségével mérhető, sugárvédelmi, egészségügyi következménye egyáltalán nincs. A jód maximálisan mért aktivitáskoncentráció, az 500 mikroBq/m3, vagyis 10-6 becquerel szorozva 500-zal azt jelenti, hogy egy köbméter levegőben 2000 másodpercenként - mintegy 33 percenként - történik egy radioaktív jódbomlás. Ez a természetes háttérsugárzáshoz képest elhanyagolható dóziskövetkezményekkel jár, mert annál több mint tízmilliószor kisebb. A dózisintenzitásban érdemi változást nem tapasztaltunk" - tájékoztat dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója.
Kínában hasonló a helyzet: az ország egész területén kimutathatók a Fukusima-1-es erőműből kiszabaduló jód-131 és cézium-134 és -137 izotópok, de a sugárszennyezés rendkívül gyenge, és nem veszélyes az egészségre. Az ország északi és a népesebb déli tartományaiban mindenütt észleltek megnövekedett radioaktivitást. A sugárzás mértéke ezredrésze annak, ami az embert egy kétezer kilométeres repülőút során éri - közölte a pekingi környezetvédelmi minisztérium. Az országba tilos gyümölcsöt, tejterméket és "a tenger gyümölcseit" importálni az erőműhöz közeli japán tartományokból.
Eközben a japán nukleáris biztonsági hatóság közölte, hogy 4355-szörösen haladja meg a küszöbértéket a sugárszennyezettség az erőműtől délre vett tengervízmintában. Egy nappal korábban az ugyanonnan vett mintában még a küszöbértéket 3355-szörösen meghaladó radioaktivitást mértek.
Műgyanta-permetezés - ez a legújabb terve a reaktorokat üzemeltető TEPCO-nak a radioaktív szennyezés mérsékelésére. A munkálatok még csütörtökön megkezdődhetnek a negyedik reaktorblokk déli oldalánál. A tervek szerint közel 60 ezer liter műgyantát szórnak majd ki az erőmű épületei körül a talajra, hogy ezzel is akadályozzák a radioaktív szennyezés terjedését. A felhígított gyanta hamar megszilárdul, zöld színű réteget alkotva több hónapig, vagy akár egy évig is megmaradhat a talaj felszínén. A tervek szerint elsősorban a hidrogénrobbanások során megrongált építmények körzetét kezelik így. A mobil permetezőberendezés távirányítható, operátora akár 150 méter távolságra is dolgozhat az erőművi objektumoktól.
A különleges műgyantát általában az építőiparban használják, hogy a munkálatoknál megakadályozzák a por- és homokszemcsék terjengését a levegőben. Ezzel a módszerrel a fukusimai erőműnél a szakemberek szerint meg lehetne akadályozni, hogy a légmozgás felkapja a romokra leülepedett radioaktív részecskéket.
A radioaktív izotópokat a levegőből környezet-ellenőrző állomásokon detektálják. Speciális szűrőkön folyamatosan levegőt szívnak át, így a por és az aeroszolok fennakadnak. Egy konkrét mérési elrendezésből kiindulva 48 órán keresztül összesen 2500 köbméter levegőt szívnak át a szűrőn. Ezután egy speciális, nagy felbontású detektoron megmérik a mintából érkező sugárzás intenzitását és spektrumát, 60-100 ezer másodperces (16-28 órás) mérési idővel. A hosszú időtartamú mérésből pontos kép nyerhető arról, hogy milyen izotópok mekkora koncentrációban voltak a szűrőn áthaladt levegőben.