Igazi szupervihar lesz a legnagyobb amerikai katasztrófa

Kétszáz évente valószínűleg egyszer következik be, de akkor nagyobb kárt okoz, mint amilyent az 1930-as évek nagy gazdasági válsága. Ez a szupervihar, amely több száz milliárd dollárral vetné vissza a kaliforniai gazdaságot kockázatelemzéssel foglalkozó kutatók szerint.

Átlagosan kétszáz évente egyszer valószínű az, hogy olyan erősségű vihar éri el az Egyesült Államok nyugati partját, mint amilyen 1861-1862-ben pusztított Kaliforniában. A különlegesen súlyos természeti csapás 1861 karácsony estéjén kezdődött, negyvenöt napig tartott. Ezalatt annyi csapadék esett, hogy az áradások miatt a Sacramento-völgy gyakorlatilag beltengerré változott, tavak alakultak ki a Mojave-sivatagban és a los angelesi medencében. A katasztrofális vihar miatt a telkek egyharmada után nem lehetett beszedni az ingatlanadót, így a szövetségi állam csődbe ment.

Hasonló, hurrikánerejű viharokat az ún. légköri folyamok okozhatnak. Ezek a légáramlatok ezer kilométeres távolságokra viszik el az óceánok páráját; meteorológiai szakkifejezéssel ezek a meleg nedves szállítószalagok. Az USA geológiai szolgálatának (USGS) kutatói pontosan az 1861-62-es katasztrófa hatásaiból kiindulva fejlesztették ki azt a szimulációt, amely a légköri folyók okozta viharok következményeit mutatja be (a modell a légköri folyó angol megfelelője után az ARkStorm nevet kapta). A modellszámítás Los Angeles, San Diego és Orange megye, valamint a San Franciscói-öböl mentére terjedt ki. Ha megismétlődne a másfélszáz évvel ezelőtti katasztrófa, akkor másfél millió embert kéne kitelepíteni erről a sűrűn lakott vidékről.

^{Csapadékrekord: 228 milliméter eső hullott Los Angelesben 2010 decemberében}

Egy ilyen szupervihar bekövetkezte, öt évre vetítve 627 milliárd dolláros kárt okozna Kalifornia államnak, csak a termelés és a szolgáltató szektor részleges vagy teljes kiesését számítva. Az első évben 6 százalékkal ugorna meg a munkanélküliség. Mindez Adam Rose, a Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) közpolitikai és fejlesztési tanszéke tanárának számítása az USGS modellje alapján (Rose vezeti az intézmény terrorcselekmények gazdasági kockázatelemzésével foglalkozó központját is). Egy ilyen szupervihar lenne az Egyesült Államok történetének legnagyobb kárértékű katasztrófája, ugyanis a végső számla több mint háromszorosa lenne annak a kárnak, amit a 2001-es World Trade Center elleni támadás és a 2005-ös Katrina hurrikán okozott. Az e két esemény miatt bekövetkezett gazdasági visszaesés egyenként 100 milliárd dollárba került - közölte az USC tanára.

A szupervihar nem valami furcsa, igen ritka természeti csapás: az USA geológiai szolgálatának kutatói szerint az ARkStorm-forgatókönyv bekövetkezte "várható, de talán elkerülhetetlen" esemény. Az USGS elemzői szerint a vihar néhol 200 kilométer/órás széllökésekkel járna. Több ezer négyzetkilométeres területet borítana el a három, hatméteres árvíz. Több száz helyen következne be földcsuszamlás, utakat, autópályákat, épületeket téve tönkre. A vihar miatt megszűnne vagy akadozna az áramszolgáltatás, megsérülnének a víz- és szennyvízcsatornák, a helyreállítás több heti-havi munkába kerülne.

^{A nyíllal jelzett légköri folyam okozott áradásokat Kaliforniában 2005-ben. A lilával jelzett légrétegek a legnedvesebbek (A NOAA műholdfelvételén bal oldalt a földrajzi szélességek, alul a hosszúságok láthatók)}

Rose szerint valószínűvé teszi a százötven évvel ezelőttihez hasonló vihar bekövetkeztét az, hogy csak 2010 decemberében 228 mm csapadék hullott Los Angelesben (ez a magyarországi egész éves csapadékátlag körülbelül egyharmadának felel meg). Több mint száz évre visszamenőleg ez volt a legcsapadékosabb december a metropolisz történetében.

A légköri folyók kialakulásának oka a nagy hőmérséklet-különbség a trópusi és a sarkvidékek között. Emiatt sűrűn alakulnak ki alacsony légnyomású viharok a közepes szélességeken, és az ezek miatti erős légáramlás viszonylag keskeny csatornába kényszeríti a nedves levegőt. Ez a légköri folyó, amelynek hosszúsága eléri az ezer, szélessége akár a négyszáz kilométert.

A természeti jelenség fontos szerepet játszik a bolygó vízkörforgásában, mert a megszokott módon kialakuló zivatarfelhők nem szállítják ekkora távolságokra a nedvességet - hiszen, amint a vízcseppecskék túl nehézzé válnak, azonnal lehullanak, azaz elered a zápor, zivatar. Időnként az is előfordul - jegyzi meg az amerikai meteorológiai intézet, a NOAA -, hogy egy légköri folyó egyenesen a trópusokról szállítja a nedves levegőt észak felé. Ilyen esetben megnő annak esélye, hogy árvízmennyiségű csapadék zúdul egy adott vidékre. A csapadék mennyisége szoros összefüggésben áll a globális felmelegedéssel, hiszen a felszínen melegebb óceánok több vizet párologtatnak - így a légköri folyók is több nedvességet szállítanak.