Hűvösebb időt okozhat az izlandi vulkán hamuja

Az izlandi Grimsvötn-vulkánból kilövellt por és gáz gőzzé alakul a légkörben, és ezt az erős szél széthordja az egész Földön. A pára hónapokig, sőt évekig is útját állhatja a napsugaraknak, ily módon erősen befolyásolva nagyobb térségek időjárását - akár több hónapon keresztül is.

A múlt hét végén ismét működésbe lépett Izland egyik aktív, de eddig szunnyadó vulkánja, a Grimsvötn. A kitörés ismét problémákat okozott az európai légi közlekedésben. A legfrissebb előrejelzések szerint újabb kitöréstől nem kell tartanunk, de a már levegőben lévő vulkáni hamu a jövő hét közepén elérheti a kontinens nyugati, északnyugati területeit, így akkor is elképzelhető a légi forgalom korlátozása (természetesen a hatóságok majd az aktuális adatok alapján döntenek erről a megfelelő időben).

A vulkánkitörések - a vulkán viszonylag rövid idejű működése alatt - csak közvetlen környezetükben szólnak bele a napi időjárás alakításába. A magassági légmozgások következtében szétterjedő, a vulkán által a légkörbe lövellt anyagok azonban már nagyobb, akár kontinensnyi területek időjárását is megváltoztathatják hosszabb távon.

Vége a Grimsvötn kitörésének

A vulkáni kitörés ereje akár tizenöt kilométeres magasságba is képes kilökni a kráterből a port és a gázokat, amelyek gőzzé alakulnak, és ezt az erős szél széthordja az egész Földön. A pára hónapokig, sőt évekig is útját állhatja a napsugaraknak, ily módon erősen befolyásolva nagyobb térségek időjárását - akár több hónapon keresztül is.

A tűzhányók kitörésének egyik, szemmel is látható jelensége a naplementék színének változása: ilyenkor ugyanis a vörösen izzó napkorong először lila, azután sárga, végül narancsszínű párában nyugszik le, és az alkonyi fény még sokáig világít a láthatáron. A magasabb légrétegekben bekövetkezett változás napközben is megfigyelhető, erre utal például a napkorongot körülvevő pirosas-barnás kör. A szakértők ezt a jelenséget Bishop-gyűrűnek nevezik. (Sereno Bishop misszionárius Hawaii szigetén élt, és a Krakatau 1883-as kitörését követően ő figyelte meg és írta le elsőként ezt a jelenséget.)

Ezen felül a nagyobb vulkánkitöréseket gyakran kísérik viharos esőzések. A tűzhányóból kiszabaduló, magasabb légrétegekbe kerülő gázok, gőzök elzárják a napsugarak egy részének útját a Földre, és ez több hónapig tartó, szokatlanul hideg időt okozhat.

Tavaly szintén egy izlandi vulkán okozott nagy zavarokat Európa légi közlekedésében. Az Eyjafjöll 2010. áprilisi kitörése miatt öt napra lezárták az európai légteret. Egy hónap alatt több mint 100 ezer járatot töröltek, több mint 10 millió utas rekedt a repülőtereken, a légitársaságok veszteségeit 1,7 milliárd dollárra becsülték. Az első megfigyelések szerint a Grimsvötn hamuja nehezebb, mint az Eyjafjöllé volt, így gyorsabban lecsapódik.