Mi az igazi energiatakarékosság?

Az amerikaiak jelentős része úgy véli, szimpla megszorításokkal lehet a legtöbbet lefaragni az energiaszámlából, de arról is folyik tudományos kutatás, valójában mennyire környezettudatosak a magyarok. Válaszoljon kérdéseinkre, hogy megtudja, hogyan lehet hatékonyan takarékoskodni - akár 30 százalékot is megtakaríthat!

Az Egyesült Államok felelős a világ szén-dioxid-kibocsátásának 21 százalékáért, s ennek 98 százaléka ered az energiatermelésből. A Columbia, az Ohiói Állami és a Carnegie Mellon egyetemek kutatóinak internetes (nem reprezentatív) kérdőíve arra kereste a választ, vajon maguk az állampolgárok mit gondolnak hasznosnak az energiatakarékosság érdekében. Mert hiába az energiatakarékosságról szóló országos kampány, ha az embereknek fogalmuk sincs arról, hogyan ültethetnék át a gyakorlatba az elméletet, állítják a tanulmány készítői. (Az eredményeket az amerikai tudományos akadémia közleményei, a PNAS folyóirat ismertette.)

Az internetes kérdőív egy öt évvel ezelőtti felmérésen alapult, amely különböző háztartási eszközök használatára, illetve tevékenységekre kérdezett rá. Lássunk néhány kérdést!

Ön szerint igaz a következő kijelentés?

• * A laptop majdnem háromszor többet fogyaszt, mint az asztali számítógép.
• * Még az újrafelhasznált alumínium italdoboz előállítása is drágább, mint az újrafelhasznált üveg palacké.
• * Az egész lakást klimatizálni fajlagosan csak egy kicsivel költségesebb megoldás, mint egyetlen szobát hűteni.
• * Ha napon szárítja a ruhákat, akkor nyugodtan moshat 95 fokon.
• * Ugyanannyi energiát igényel 1 tonna árut kamionon szállítani, mint hajón vagy vonaton.

A helyes válaszok a következők: Az asztali számítógép 2,9-szer többet fogyaszt, mint a laptop. Az újrafelhasznált alumínium italdoboz előállítása csupán huszada az újrafelhasznált üvegpalack költségének (az üveg tömege miatt). Az egész lakást hűteni fajlagosan 3,5-szer többe kerül, mint csupán egy szobát. A napon szárítással megtakarított energiát megduplázhatja, ha csökkenti a mosás hőfokát legalább 60 Celsius-fokra. A kamionos szállítás pedig tízszer annyi energiát igényel, mint a vasúti.

Ha tehát ön öt nemmel válaszolt, akkor majdnem mindent tud a hatékony energiatakarékosságról, ám az alábbi táblázatban biztosan talál még meglepő adatokat (az összefoglaló innen származik).

Az amerikai kutatók tapasztalata szerint viszont a helyzet nem ennyire rózsás. Szerintük a felvilágosító kampányok azon buknak meg, hogy a fogyasztók nincsenek tisztában azzal, egyéni döntéseik növelik-e vagy éppen csökkentik az energiafogyasztásukat. Az internetes felmérés résztvevői alábecsülték mind az energiafogyasztásukat, mind a megtakarított energia mennyiségét. Sőt minél nagyobb fogyasztó volt valaki, annál inkább alábecsülte az általa fogyasztott energia mennyiségét.

Váratlan fejlemény volt a kutatók számára, hogy a magukat környezetbarát szemléletűnek valló emberek is helytelen válaszokat adtak. Vélhetően azért, mert optimista módon túlbecsülik a "zöld" életvitelükkel elérhető megtakarítást, vagy azért, mert nem voltak képesek különböző kategóriába tartozó tevékenységek energiaigényét összehasonlítani (például a mosás hőfokának csökkentését és a napon való szárítást).

Többet lehet spórolni az eleve takarékos készülékekkel

A megkérdezettek a több éve tartó takarékossági kommunikáció ellenére újdonságként értékelték, hogy az energiatakarékos készülékekkel (ilyen többek között a kondenzációs kazán) és tevékenységekkel (például ablakszigetelés) több energiát lehet megtakarítani, mint ha korlátozottan használnák a nem energiatakarékos készülékeket. A résztvevők 55,2 százaléka korlátozott használatra voksolt, s csupán 11,7 százalék vélte takarékosabb megoldásnak az áramzabáló készülékek cseréjét - vagyis inkább ülnek sötét szobában, semmint kompakt izzót csavarjanak a hagyományos égők helyére.

^{Megjegyzés: a becsült megtakarítás értéke módosulhat a megtakarítások összevonásával. Például a nyílászárók szigetelésével elérhető csökkenés kisebb lesz, ha egyúttal korszerűbb kazánt építenek be. A Növelt hatékonyság oszlopban szereplő készülékcserék legalább tízéves, már nem működő vagy csökkent működőképességű készülékekre vonatkoznak. Még működőképes készülék cseréje esetén a megtakarítás bizonyos mértékét fölemészti az új készülék előállítására fordított energia. A táblázat letölthető PDF-ben - javasoljuk, újrapapírra nyomtassa ki.}

Ennek részben az lehet az oka, hogy a háztartási készülékek cseréje, a lakásfelújítás jelentős tervezést, szervezést, előtakarékosságot és anyagi ráfordítást igényel. Továbbá azt állították, hogy a döntéshozatalhoz nem rendelkeznek elegendő és főként megbízható információval. Pedig reklámkampányból nincs hiány: az Egyesült Államokban temérdek újságcikk, internetes tájékoztató és reklámfilm (ebben például a vasúti teherszállítást népszerűsítik) ontja az ismereteket - amelyek aztán alig vagy egyáltalán nem hasznosulnak, teszik hozzá az amerikai tanulmány szerzői.

Vagy a reklámok éppen rossz üzenetet közvetítenek: az alacsony hatásfokú módszerek nagyobb hangsúlyt kapnak, mint amennyi hasznot hoznak. Lehet figyelmeztetni a fogyasztókat arra, hogy használat után ne hagyják telefontöltőjüket a konnektorban, ám ez félrevezető: a kevésbé hatékony módszer alkalmazásával abba a hitbe ringatják magukat, hogy érdemben hozzájárultak a környezet megóvásához, a klímaváltozás enyhítéséhez.

Mennyire környezettudatosak a magyarok?

Magyarországon is zajlik hasonló kutatás, a GILDED uniós projekt keretében. A 2008 decemberében indult hároméves felmérés a háztartások energiafelhasználásának kérdéseivel foglalkozik. Különös figyelmet fordít a város és vidék problematikára, valamint a különféle kormányzati modellek zöld politikájának hatékonyságára.

Esztergomban tartozás miatt kellett lekapcsolni a közvilágítást

Mivel az EU tagállamainak éghajlati adottságai, kultúrája, törvényi szabályozása, infrastruktúrája (fűtés, szállítmányozás, élelmiszerellátás) különböző, a kutatás öt tagországban, a Cseh Köztársaságban, Hollandiában, Magyarországon, Németországban és Skóciában zajlik. Így megállapítható lesz, mely intézkedések alkalmazhatók a leghatékonyabban a különböző szakterületeken, illetve az európai régiókban, a régi és az új tagállamokban.

"Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a helyi kormányzatok programjai mennyire hatékonyak energia- és klímaügyben, illetve milyen módon lehetne rávenni a háztartásokat arra, hogy másféleképpen használják az energiát" - részletezte az [origo] kérdésére a GILDED projekt magyarországi felelőse, Kovách Imre, a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese. Az is kérdés, mennyire környezet- és klímatudatosak a vizsgált öt országban az emberek, illetve a tudatosságtól függetlenül is milyen területeken pazarlóak a háztartások.

"Ez azért is fontos, mert Európában az elsődleges energiafelhasználás 35 százalékáért, míg az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40 százalékáért az egyéni fogyasztók a felelősek", magyarázta a magyar kutató. A technológiai újításoknak köszönhetően megjelentek gazdaságos és környezetkímélő, ugyanakkor alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelési módszerek. Ezek elterjedése lehet az energiafogyasztás csökkentésének kulcsa.

A GILDED kutatásban országonként, de még önkormányzatonként is jelentősen eltérő, hogy az energiát megújuló vagy fosszilis eredetű forrásból nyerik. "Van némi különbség a régi és új tagállamok között a régiek javára, de még róluk sem mondható el, hogy teljes mértékben klímatudatosak volnának" - tette hozzá Kovách. Az alternatív energiaforrások alkalmazása részint földrajzi adottságok kérdése.

Ám amíg a háztartások energiafelhasználására a közvetlen politikai környezet hat legnagyobb mértékben, addig az energiafelhasználás tényleges irányítása (közte az árak alakítása), maga az energiastratégia általában nemzeti vagy európai politikai szinten dől el - messze azoktól, akiket meg kellene győzni. A helyi önkormányzatoknak korlátozott lehetőségei vannak az energiatakarékos magatartásformák népszerűsítésére, az energiatakarékossági beruházások támogatására, mivel erre sem anyagi erőforrásaik, sem jogi lehetőségeik nincsenek. Ebből következően szerepük elsősorban az energiatakarékosság népszerűsítésére és a tájékoztatásra korlátozódik.

Az energiatakarékosság állami támogatását várják

Magyarországon Hajdú-Bihar megyében zajlott tavaly a felmérés, amelynek újrakérdezése a jövő héten indul. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy erőteljes kettősség tapasztalható. "Az energiafelhasználás csökkentésekor a közhatalom képviselői főleg a pénzbeli megtakarításokat tartják szem előtt, míg a civilek azok, akik az így elérhető környezetvédelmi szempontokat hangsúlyozzák - mondta Kovách Imre. - Márpedig a hatékonyság növelése csak e két szféra koalíciójával, sőt a vállalkozók bevonásával érhető el."

A politikai élet szereplőiről ugyanis - érdekeik miatt - elfogultságot tételeznek föl az átlagemberek, akik ezért jobban hisznek a civilek képviselőinek. A GILDED projekt vizsgálata azt mutatja, hogy azokban az esetekben sikerült csökkenteni az energiafelhasználást, amelyek során szoros együttműködés alakult ki a köz- és a (helyi) magánszféra között az alacsony szén-dioxid-kibocsátású programok megvalósítására.

A magyar lakosság egyébként is csekély mértékben klímatudatos. Még az sem egyértelmű, hogy a pazarló életvitel milyen hatást gyakorol a környezetre - hosszú távon. A kutatók nemcsak kérdőíves megkeresést végeztek, hanem egy-másfél órás interjúkat is készítettek. "A médiában hallottak alapján sokan eljutottak addig, hogy a kisebb gázszámla érdekében szigetelni kell az ablakot, de amikor azt kérdeztük, hogy ez milyen hatással lesz a globális fölmelegedésre, akkor maroknyian voltak tisztában az összefüggésekkel", tette hozzá a GILDED projekt magyarországi felelőse.

Az energiatakarékos készülékek és tevékenységek tekintetében az árak meghatározóak. Sokan nyilatkozták, hogy szívesen használnák a takarékos eszközöket, ha azokat az állam vagy az önkormányzat valamilyen módon dotálná. Ez - a szakembereket meglepve - még a német és skót felmérésben is megjelent, pedig ott erősebb a környezettudatosság, mint a kevésbé tehetős régiókban.

Közép-Európában ráadásul bonyolítja a helyzetet, hogy eleve gyanakvóbb a lakosság a közhatalommal szemben. Őket más utakon lehetne meggyőzni a környezettudatosság előnyeiről. "Közelebb kellene vinni az emberekhez a meggyőzés eszközeit, más jellegű akciókat alkalmazni. Több és másféle médiamegjelenésre van szükség, valamint a politikai szabályozásnak is változnia kell. Ez a három együtt lenne képes javítani a helyzeten" - foglalta össze Kovách Imre. A kutatási anyag nyilvánosság számára is hozzáférhető, magyar nyelvű változata jelenleg készül, rovatunkban közölni fogjuk a kutatócsoport eredményeit.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna