A zivatar a meteorológiában a levegő elektromos aktivitását jelzi, nem a csapadékot. Az idei zivatarszezon a hétvégén szedte első áldozatát: egy 63 éves székesfehérvári asszonyt csapott agyon a villám a Velencei-tónál. A nő a férjével üldögélt a tóparti Horog utcában, amikor a heves zivatart kísérő villám belecsapott - a kiérkező mentők már nem tudták újraéleszteni.
Az elmúlt napokban a legtöbb villámot szombaton, május 21-én érzékelte az Országos Meteorológiai Szolgálat SAFIR villámdetektáló hálózata, mintegy 31 000-et. A villámok területi eloszlásáról hosszú évtizedes statisztikák még nem állnak rendelkezésre, hiszen 1998-ban helyezték üzembe a jelenséget megfigyelő SAFIR (francia rövidítéssel Surveillance et Alerte Foudre par Interferométrie Radioélectrique) rendszert, amellyel két-öt kilométeres pontossággal lehet megállapítani, hova csapott le a villám - attól függően, hol megy végbe a mérőhelyhez képest.
Villámlás és felhőszakadás Budapesten a XIV. kerületben (2010. augusztus 6.)
Az 1998-tól eltelt évek adatai alapján átlagosan két és fél villám csap a földbe egy négyzetkilométeren egy év alatt Magyarországon. A villámok által leginkább látogatott térség a Duna-Tisza köze, a Nyírség és a Viharsarok: ezeken az országrészeken öt-hat lecsapó villámmal számolhatunk éves átlagban négyzetkilométerenként. Többségük a májustól augusztusig terjedő időszakban fordul elő, a leggyakrabban júniusi délutánokon villámlik.
Benjamin Franklin munkássága nyomán, az 1750-es évek óta tudjuk, hogy a villámlás elektromos jelenség. Későbbi felfedezés, hogy elektromosságot a töltések szétválasztásával lehet létrehozni. Az elektromos feltöltődés jelenségét általános és középiskolákban a Van der Graaf-féle generátorral szokás bemutatni. A töltések szétválasztásához egy szalagot vagy dinamót kell tekerni. A töltésszétválasztódás eredményeképpen a drót végét megfogó delikvens haja égnek áll.
Jégszemek és vízcseppek okozzák a villámlást
A folyamat a légkörben is ugyanígy megy végbe. Villámlás kialakulásához szükséges a töltésszétválasztó hatás, amely a zivatarfelhő különböző részeiben ellentétes előjelű töltéseket halmoz fel. A manapság elfogadott nézet szerint a heves feláramlásokban összeütköző jégszemek és vízcseppek képesek erre. Megfordítva a dolgot azt is mondhatjuk, hogy a villámlás létrejöttéhez olyan gomolyfelhők kellenek, melyekben már elégséges mennyiségben van jelen jég.
A zivatarfelhő üllőjében többnyire pozitív, míg a középső és alsó régióiban negatív töltéscentrum alakul ki. Villámlás létrejöhet a föld és a felhő között - ez a lecsapó villám, minden bizonnyal ilyen okozta a hétvégi halálesetet is - és felhőbeli töltésközpontok között (felhővillám). Utóbbiból hazánkban általában háromszor-ötször annyi fordul elő, mint lecsapóból.
Tanácsok és tévhitek
Mi a különbség a zápor és a zivatar között? Április közepén elkezdődött a meteorológiában az úgynevezett konvektív szezon, mert az egyre erősebb nappali besugárzás hatására könnyebben kialakulnak záporok, zivatarok, mint a téli félévben. A meteorológusok a nyári félévet konvektív félévként is emlegetik, hiszen a nyári időszakban a csapadék sokkal inkább zápor formájában hullik, nem pedig országos, áztató esőként. A zápor csapadékformának számít, akárcsak az eső, de intenzitása gyorsan változik, rövid idő - többnyire 30-60 perc - alatt lehull, az esőcseppek átmérője eléri, sőt meghaladja az egy millimétert. Záporeső kizárólag akkor keletkezik, amikor a levegő függőleges rétegződése instabil. (Instabilnak akkor tekintjük a levegőt, amikor egy felfelé elindított légrészecske magától gyorsul tovább.) A talaj közelében erősen felmelegedő levegő ugyanúgy képes instabillá tenni a légoszlopot, mint a magasban érkező hideg. Hatására gyors feláramlás indul meg a felszín és a magasabb légrétegek között. Ha a légkör megfelelően nedves, gomolyfelhők képződnek, elegendő vízmennyiség esetén megindul a csapadékhullás. Ezzel szemben a zivatar nem a csapadékra, hanem a levegő elektromos aktivitására utal, tehát a zivatarfelhőre és a villámlás együttesére. Természetesen sokszor a záporeső is villámlással jár, de előfordulnak száraz zivatarok is, amikor csupán villámlást tapasztalunk csapadékhullás nélkül. |
Pátkai Zsolt