Az ország nagy részén többnyire erősen felhős, vagy borult lesz az ég, némi napsütés főként a keleti megyékben lehet. Nyugaton és északon sokfelé valószínű eső, a Dunától keletre elszórtan zivatarok is kialakulhatnak, de az Alföld nagy részén nem valószínű jelentős mennyiségű csapadék. Az északnyugatira forduló szél sok helyen megerősödik, a Dunántúl északi részein, illetve zivatarok környezetében viharos széllökések kísérhetik. A hőmérséklet legmagasabb értéke nyugaton 12, 16, az ország középső tájain 17, 22, a Tiszántúlon 23, 26 fok között valószínű. Késő estére 9 és 16 fok közé hűl le a levegő.
Keddtől csökken a felhőzet. A sok napsütés mellett nappali gomolyfelhő-képződésre lehet számítani, de számottevő csapadék nem valószínű.
Elálmosít és fejfájást okoz a hidegfront
Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket terheli meg különösképpen. Legáltalánosabb panaszként fejfájás, migrén jelentkezhet. Az idegrendszer ingerlékenysége gyakran csökken ilyen időjárási helyzetekben, ezért a reflexidő megnyúlhat, a cselekvési reakció késhet, emiatt a közlekedésben résztvevőktől fokozott figyelem szükséges. Tartós álmosságérzés jelentkezhet. A szervezet görcskészsége hidegfront érkezésekor erősödik, emiatt az epe-, vese-, gyomor- és bélgörcsök száma a frontbetegeknél emelkedhet. Ugyancsak a görcskészséggel függ össze, hogy egyes esetekben a szülések korábban indulnak meg.
A fokozottabb véralvadási hajlam miatt nagyobb az esélye trombózisnak. A vércukorszint alacsonyabbá válhat. A test szöveteinek pH-ja enyhén lúgos irányba tolódik el, ezért vizenyősebbé, ödémásabbá válik a szervezet. Ez az ízületi fájdalmak, valamint a reumatikus panaszok fokozódását is eredményezi. A hangulatunkban bekövetkező változások is a front számlájára írhatók, hidegfrontnál ugyanis introvertáltabbá válhatunk. A felső légúti hurutos megbetegedések száma megnőhet hidegfronti hatásnál, számítani lehet asztmatikus rohamok fellépésére. Halmozottabban észlelhetők az allergiás betegségek, illetve tünetek is.
Európai időjárási helyzetkép
Anticiklon alakítja az időjárást Európa középső és déli, valamint a Skandináv-félsziget és Oroszország északi területein, továbbá a Brit-szigetek térségében. Ezeken a tájakon általában gyengén felhős, száraz az idő, csak Németországban és környékén felhősebb az ég. Ugyanakkor többközéppontú ciklonrendszer, illetve a hozzájuk kapcsolódó frontok teszik változékonnyá az időt a Norvég-, és az Északi-tenger mentén, továbbá a Kelet-európai-síkság nyugati részein, Franciaországban és a Benelux-államokban. Arrafelé általában erősen felhős az ég, és többfelé fordul elő eső, zápor, helyenként zivatar is kialakul.
Kontinensünk legmelegebb tájai a Pó-síkság és a portugál-spanyol határ környéke, ahol már helyenként 30, 32 fokot mérnek délután, de 25 fok körüli csúcshőmérséklet sokfelé fordul elő. Leghidegebb pedig a Kola-félsziget északon, ahol 5 fokig sem melegszik fel napközben a levegő.