A világ legkevésbé vonzó munkája - videón a fukusimai mentés

Radioaktív részecskéket kiszűrő berendezéseket szereltek be a balesetsorozatot szenvedett fukusimai erőműben - erről közölt videókat az üzemeltető cég. A szűrőkre azért van szükség, hogy a dolgozók biztonságosabb körülmények között dolgozhassanak, és végre zárt, a tengert nem szennyező hűtőrendszert lehessen kiépíteni a részlegesen leolvadt reaktoroknál.

Videofelvételeket tett közzé a Fukusima Daiicsi erőmű üzemeltetője arról, miként folynak a szerelési munkálatok a balesetsorozat sújtotta nukleáris üzemben. A mentésen dolgozók feladata a világ legkevésbé vonzó munkakörei közé tartozik: szűrőberendezéseket kell felszerelni a radioaktív részecskék kivonására a hűtés kiesése és hidrogénrobbanások miatt megsérült atomerőműben.

Az első felvételen az látható, amint a dolgozók a szűrőrendszer csöveit szerelik az 1-es blokk turbinacsarnokában. Az üzemeltető vállalat, a Tepco közlése szerint a szűrők beszerelése sikerrel zárult, de arról nem közöltek semmit, mikor kezdődik a nagyjavítás az erőműben.

Ugyan több robot is segíti a mentést az erősen sugárzó környezetben, azonban vannak olyan feladatok, amelyeket muszáj emberi erővel elvégezni. A reaktorokban azért következett be részleges leolvadás, mert a március 11-i földrengést követő szökőár után leálltak a lekapcsolt erőmű hűtését kiszolgáló generátorok. A balesetsorozatot azóta csernobili (7-es) szintűként sorolták be a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) egyezményes, hétfokozatú atombaleset-skáláján.

Jelenleg közvetlenül a reaktortartályokba szivattyúzott vízzel hűtik a reaktorokat, de a sugárfertőzött vizet vagy átmeneti tározókba kell folyatni, vagy súlyos környezetszennyezést okozva vissza kell engedni a tengerbe. Az átmeneti tárolás hosszú távon azért sem megoldható, mert előreláthatóan további hat hónapig kell folytatni még a műveletet. Sokkal jobb lenne, ha keringetni lehetne a reaktortartályokból kikerülő vizet és gőzt, szivattyúk és hőcserélő közbeiktatásával. Az 1-es blokkban a Tepco úgy tervezi, hogy az ideiglenes hűtőrendszerhez fel lehet használni a normál rendszer még működőképes berendezéseit is.

Mindez bonyolult szerelési műveleteket igényel; a dolgozók biztonsága érdekében viszont a lehető legalacsonyabbra kell csökkenteni a sugárkockázatot, ezért van szükség a részecskeszűrőkre. A dolgozók egyúttal új műszereket szereltek fel az 1-es blokkban a reaktortartály vízszintjének mérésére és nitrogéngáz-csöveket fektettek le (a semleges gázt esetleges robbanások megakadályozására szivattyúzzák a reaktorokba).

Robotkamerás felvételek a 3-as erőműblokk pihentető medencéjéről

A Tepco felvételeket tett közzé a használt nukleáris üzemanyagok pihentető medencéiről is. Az erőmű tetőzetének sérülése miatt e tartályok közvetlenül érintkeznek a környezettel. A 3-as reaktor medencéjében 566 üzemanyagköteg található - a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) adatai szerint harmadannyi, mint a több aggodalomra okot adó négyes medencében, ahová a teljes blokk fűtőanyaga ki volt rakva egy rutinvizsgálat miatt a földrengés bekövetkeztekor.

A hármas medencében (lásd fentebb) ezzel együtt jóval nagyobb a kár, mint a négyesben. Ez utóbbiban a tejesrekeszekhez hasonló egységek a fűtőelemkötegek (ez az elrendezés akadályozza meg, hogy a használt fűtőelemek újra kritikussá váljanak, azaz beinduljon a láncreakció). A négyes medencében a létrának valószínűleg nem kellene ott lennie, de az egység nagyjából sérülésmentes - jegyezte meg a felvételekről Geoff Brumfiel, a Nature tudományos folyóirat fizikus szakírója.

A négyes blokkban több a fűtőelem, de kisebb a kár