Miért megint hétvégére romlik el az idő?

Az előrejelzések szerint lőttek a strandolós hétvégének, ismét pénteken érkezik hidegfront Magyarország fölé. Mintegy 10-15 fokos lesz a lehűlés, hasonlóan az elmúlt hétvégéhez. Néhány hetes időszakot vizsgálva általában öt- hétnapos gyakorisággal érkeznek frontok, így csupán a véletlen műve a hétvégére elromló idő.

Péntekre többfelé várható eső, zápor, zivatar, kevés napsütés főként délkeleten valószínű. Szombaton és vasárnap megint jóval hidegebb lesz, mint a hét közepén: a szerdai-csütörtöki kánikula helyett mindössze 17-22 fok lesz az új hidegfront miatt, megerősödő északnyugati széllel, többfelé esővel, záporral - tehát megint lőttek a strandolós hétvégének. Hétfőn, június 27-én viszont többnyire derült, napos idő várható, csapadék nem lesz.

De miért pont hétvégére romlik el az időjárás Magyarországon?

A mérsékelt égövön az alacsony nyomású, százezer négyzetkilométeres légköri képződményekben, a ciklonokban felemelkedik a levegő, így kedvezve a felhő- és csapadékképződésnek. Ezért a ciklon felhős-csapadékos időjárást hoz, a markáns változások az időjárásban rendszerint ehhez a meteorológiai jelenséghez kapcsolódnak. Egy ciklon átlagos élettartama hét-tíz napra tehető, de a bennük található frontok rövidebb életűek, két-öt napig tartanak. Igazából az a kérdés fontos, hogy az időjárási frontokat hordozó ciklonok milyen sebességgel haladnak, azaz átlagosan milyen időbeli gyakorisággal váltja egymást adott terület felett ciklon és anticiklon.

Izlandnak köszönhetjük a ciklonokat

Az euro-atlanti térség egy bizonyos területe, Izland környéke kifejezetten kedvez ciklonok kialakulásának. Az ok egyszerű: itt találkozik a szélesen hömpölygő, meleg Golf-áramlat a grönlandi térség hideg levegőjével. A nagy hőmérséklet-különbség hatására jönnek létre a mérsékeltövi ciklonok. A nyugatias légáramlással gyakran eljutnak Európába, végül a kontinens fölött haladva többnyire néhány nap alatt feloszlanak.

Ritkán halad át ciklon középpontja a Kárpát-medence fölött, sokkal inkább a ciklonok déli része érint bennünket. A hidegfront megérkezése előtt meleg, nedves levegő húzódik fel déli-délnyugati irányból. Ez fontos a csapadékképződés szempontjából, és megviselheti a frontérzékenyeket.

Nyáron akkor jutnak el ciklonok a közép-európai térségbe, ha az Azori-szigeteknél nem állja útjukat anticiklon. 2009 júniusában például gyakori volt a frontátvonulás, ellentétben 2003 nyarával, amikor szokatlan mértékben megerősödött az anticiklon, és Európa-szerte száraz időjárást okozott. A blokkoló anticiklonokhoz kötődik a hosszú, több hétig tartó kánikula is. Télen más a helyzet, az anticiklon ekkor általában gyengébb, a ciklontevékenység pedig erősebb Közép-Európában is. Épp ezért a téli félévben gyakoribbak a frontátvonulások.

Magyarország és a Kárpát-medence időjárási szempontból összetett helyzetben van. Amíg a Brit-szigetek fölött egy ciklon felhőzete akár fél nap alatt is átvonulhat, addig Magyarországon a körülvevő magas hegyek miatt gyakran megváltozik a front mozgása: hullámot vet. A hullámképződés egyszerre jelent nagyobb bizonytalansági tényezőt az előrejelzésekben, valamint a front átvonulása is jóval lassabb lesz.

Becsapós a szelektív memória

Az előrejelzői tapasztalat szerint egy-egy néhány hetes időszakon belül öt- hétnapos gyakorisággal érkeznek frontok Magyarország fölé - évszaktól függetlenül. A légkör természetesen nem igazodik a hétnapos héthez, így eltérések előfordulnak, ahogy az alábbi ábrán is látszik. Például 2010 decemberében a markáns hidegfrontok 5-én (vasárnap), 10-én (pénteken), 17-én (pénteken) és 26-án (ismét vasárnap) érkeztek:

Ha egy hosszabb ciklonaktivitású periódusban a hétvégére jön meg a hideg levegő, akkor jó esély van arra, hogy a következő egy-két hétvégén is hasonló legyen az időjárás. Az előttünk álló hétvégét nézve pénteken érkezik a következő hidegfront (pontosan öt nappal követve az előzőt) többfelé kiadós esővel, záporral. A front a fent említett hullámképződés miatt várhatóan egész hétvégén itt marad. A lehűlés mértéke mintegy 10-15 Celsius-fok lesz, hasonlóan az elmúlt hétvégéhez.

A rossz idő a feljegyzések szerint nem mindig hétvégére esik - ennek az elméletnek az egyik forrása az ember szelektív memóriája is lehet, hiszen könnyebben visszaemlékezünk olyan helyzetekre, amelyek kellemetlenül érintettek minket.

Pátkai Zsolt