Lassan távolodik a rossz időt okozó ciklon

Már több mint egy hete feledésbe merült a Kárpát-medencében a napsütéses, meleg, nyugodt nyári idő. Mi várható a hétvégén, és mi a szokatlan időjárási helyzet oka?

Pénteken is többnyire erősen felhős lesz az ég, de a Dunántúlon már hosszabb időre is kisüt a nap, és megerősödik az északnyugatira forduló szél. A Dunától keletre többfelé eshet az eső, záporeső, helyenként intenzív és jelentős csapadékkal kísért zivatar is kialakulhat. A csúcshőmérséklet mindössze 21 és 25 fok között valószínű.

A változékony időt okozó mediterrán ciklon lassan távolodik térségünktől. A Tiszántúlon még heves záporok, zivatarok is lehetnek felhőszakadással, majd barátságosabb idő köszönt be. Szombaton országszerte változóan felhős idő lesz szórványos záporral, délnyugaton zivatar is kialakulhat. Emellett olykor már kisüt a nap. A hőmérséklet minimuma 12-17, maximuma 20-25 fok között várható, északkeleten azonban hűvösebb lesz.

Vasárnap a korábban csapadékos tájakon is javulást tapasztalhatunk, mivel hosszabb-rövidebb időre mindenütt kisüt a nap. A többször megnövekvő felhőzetből már csak elszórtan lehet futó zápor. A hajnali 10-15 fokról napközben 21-26 fok közé melegszik fel a levegő.

Állóvizeink közül egyedül a Tisza-tó rendelkezik kevéssel 20 fok feletti hőfokkal, de a hétvégi idő hatására már ez sem lesz jellemző. Jelentős melegedés a jövő hét folyamán várható, akkor az idő is javulni fog.

Szombaton Németországban, vasárnap pedig Csehországban a 15 fok is ritkaságnak számít majd, a minket is elérő ciklon miatt. Kánikulát nyomokban délen találhatunk, például Spanyolországban 35-38 fok is lehet, ehhez hasonló meleg azonban már csak a Kelet-európai-síkságon, valamint Kis-Ázsiában tapasztalható, hosszan tartó napsütéssel együtt.

Pénteken még csak a Dunántúlon, a hétvégén már másutt is hidegfronti tünetek jelentkezhetnek az időjárás-változásokra különösen érzékenyeknél. Legáltalánosabb panaszként fejfájás, migrén jelentkezhet, a reflexidő megnyúlhat, a cselekvési reakció késhet, emiatt a közlekedésben résztvevőktől fokozott figyelem szükséges. Tartós álmosságérzés is jelentkezhet. Az ízületi fájdalmak, valamint a reumatikus panaszok fokozódhatnak.

A szabadidős tevékenységek közül lehet válogatni, de a strandolás, napozás továbbra is az utolsó a listán, mivel a Napot gyakran eltakarják majd a felhők, és a hőérzet még nem lesz kellően komfortos ahhoz, hogy hosszabb ideig kint feküdjünk a természetben. Kirándulni viszont lehet, kivételt csak a szombat képez, ekkor ugyanis keleten még helyenként kiadós csapadék húzhatja keresztül számításainkat.

Bár a szokásosnál továbbra is hűvösebb lesz az idő, azért a hajnalok nem ígérkeznek olyan csípősnek, mint például a 4 évvel ezelőtti. Ekkor Zabaron július 31-én 3 fokig csökkent a hőmérséklet. A melegrekordtól is távol maradunk, az 1905. július 29-én Orosházán regisztrált 38,9 fokot valószínűleg nem fogjuk felülmúlni, még csak meg sem közelítjük azt.

Mi a hűvös időjárás oka?

Ezen a héten csak a szerda hozott átmeneti, hosszabb ideig tartó napsütést és melegebb időt. Ekkor a csúcshőmérséklet már többfelé elérte, kevéssel meg is haladta a 25 fokot. Néhány hely kivételével minden nap hullott csapadék, főleg eső, zápor formájában, de a Duna vonalától keletre zivatarok is kialakultak itt-ott felhőszakadással, egy-két helyen villámárvizet is okozva. A tegnapi napsütés után mára újabb ciklon érte el a Kárpát-medencét, ami eddig a Dunántúlon okozott kiadós esőt.

Korábbi cikkünkben már említettük, hogy a mérsékelt földrajzi szélességek atmoszférája "örökmozgóként" viselkedik, ahol a hideg és meleg légtömegek éles határa, a poláris frontálzóna mentén szüntelenül alakulnak ki az óramutató járásával ellentétesen forgó légköri képződmények, a ciklonok, és velük együtt a meleg-és hidegfrontok is váltogatják egymást. Ezek a képződmények nagyon jól ismertek, megszokott vendégek, sőt szükségesek ahhoz, hogy a Föld légköre közel egyensúlyban tudjon maradni. Azt is tudjuk, hogy a hideg fél évben gyakrabban alakulnak ki, mint például nyáron, mivel az említett frontálzóna a melegebb fél évben magasabb szélességi körökre húzódik, legalábbis általában. Vannak azonban kivételes évek, és félő, hogy az idei is egy a sok közül.

Van még egy sajnálatos fizikai ok, amely az ilyen tartósan "rossz" időjárásért felelős, nevezetesen a kialakult légköri képződmények "tehetetlensége". Önmagában ugyanis a ciklonok bölcsőjeként szolgáló frontálzóna délebbre helyeződése még nem jelent feltétlenül örök borút, hiszen egy-egy ciklon- és frontátvonulást legalább egy-két napig tartó napfény és nyugalom követhet. Ez egyszerűen abból fakad, hogy a Föld forgásával egyezően a ciklonok is nyugatról keletre vándorolnak és köztudott, hogy két ciklon között mindig van egy kisebb anticiklon is, amely a nyaralók jótevője.

A probléma akkor merül fel, ha kialakul egy markáns "hideg" ciklon, amelynek elülső oldalán messze északra szökik fel alul a meleg afrikai levegő, az örvény hátsó részén pedig messze délre tör a hűvös vagy hideg légtömeg. Ilyenkor a ciklon észak-déli irányban szó szerint megnyúlik, mérete megnő, és minél nagyobb lesz egy légörvény, annál inkább lassul, majd meg is szűnik a nyugat-keleti áthelyeződése. Ezért egy idő után egy helyben maradva örvénylik, szüntelenül pörög mindaddig, amíg sok tényező együttes hatására fel nem oszlik. Az olvasó már sejtheti, hogy most is egy ilyen "makacs és tehetetlen" ciklonnal állunk szemben, amely gyengülés helyett néha-néha helyenként még erőre is kap, miközben Oroszország fölé folyamatosan szállítja a forróságot, az ellentétes oldalon pedig az óceán felett az azori anticiklon biztosítja a derűt az ott hajókázó turistáknak. Már csak egy kérdés marad hátra: anticiklon is tud tehetetlen lenni? Bízzunk benne, hogy a nyár utolsó hónapjában már erről fogunk cikket írni.