Csak részben jelezhetők előre a pusztító szupercellák

Szinte mindig nagy jégdarabokból álló jégesőt, felhőszakadást és orkánerejű széllökéseket hoz a nyári félév legfélelmetesebb időjárási jelensége, a szupercellás zivatar. A legveszélyesebbek a valóságos csatárlánccá fejlődő, az egész országon végigsöprő szupercellák.

A nyári félévben gyakran előforduló zivatarok között olyanok is vannak, melyek esetenként súlyos károkat okoznak a bennük kialakuló, nagy jégdarabokból álló jégeső, felhőszakadás és a gyakran rendkívül erős szél miatt. Ezek sokszor a nagyobb vízszintes kiterjedésű, önmagukat több órán keresztül is fenntartó, úgynevezett szupercellákban jönnek létre. (Ehhez képest az átlagos nyári zivatarok általában elcsendesednek egy órán belül.)

A szupercellák a legveszélyesebb időjárási jelenségek közé tartoznak, mert a bennük fellépő heves feláramlások miatt óriási, húsz-harminc kilométer hosszúságban elnyúló felhőtömbök jönnek létre, amelyek szinte törvényszerűen nagy mennyiségű csapadékot zúdítanak a felszínre. Hasonló jelenséget legutóbb június 23-án fotóztak le Szerencs közelében.

A cellák pusztító hatását a bennük felhalmozódott hatalmas energia mellett az is fokozza, hogy fennállásuk során akár 250-300 kilométert is megtehetnek. Ha elég nagy a hőmérsékleti különbség a légrétegek között, és elég nagy a nedvességtartalom és a légköri instabilitás is, akkor a szupercella folyamatosan regenerálódik, így ciklikus cellává válik. A legnagyobb károkat a láncba szerveződött szupercellás zivatarok okozhatják.

Bizonyos korlátok között előre jelezhető, hogy milyen feltételek szükségesek az ilyen, különlegesen erős zivatarok létrejöttéhez. Az erre vonatkozó, részletes információkat az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapjának veszélyjelzési oldalán teszi közzé; a veszélyes időjárási jelenségekről szóló előrejelzéseket, riasztásokat rovatunk is közli itt.

Szupercella Nyúl község (Győr) közelében 2010 augusztusában...

Kialakulásukhoz nem elég a zivatarokra általában jellemző, erős feláramlás, amit a felszálló, nedves levegőben lévő pára kicsapódásakor felszabaduló, latens hő erősít. Szükséges a magasban fújó, rendkívül erős szél (jet stream) miatt kialakuló szélnyírás is, ami a jól "húzó" kéményhez hasonlóan, tovább fokozza a feláramlás hevességét. (Ezeket a szeleket a kereskedelmi repülésben is felhasználják az utazási idő lerövidítésére és üzemanyag-megtakarításra.)

Álhidegfront és orkánerejű szelek

A szélnyírásból eredő, vízszintes tengelyű örvénylést a függőleges irányú mozgások függőlegessé változtatják, ami miatt a zivatarfelhő forogni kezd. Jellemző, hogy a csapadék nagy része nem a legintenzívebb feláramlás területén esik le.

Szerencsére e veszélyes időjárási jelenség jól azonosítható a zivatarfelhők jellegzetes, üllő alakú képződményéről, amely jégtűkből áll, ezért fehéres a színe. Az üllőszerű alakzat azért jön létre, mert ez a felhőréteg körülbelül tizenkét kilométeres magasságban szétáramlik. Ebben a magasságban helyezkedik el a tropopauza, vagyis az átmeneti réteg az időjárás alakulásáért felelős alsó réteg, a troposzféra és a fölötte elhelyezkedő sztratoszféra között. A tropopauzában mínusz 42 Celsius-fok uralkodik.

...és ugyanaz a szupercella nappali fényben

A szupercellában az intenzív eső és jégeső gyorsan lehűti a felszíni hőmérsékletet, a hideg levegő pedig az előtte lévő meleg területek felé tör, egy úgynevezett álhidegfront jön létre.

A szupercellák felelősek a tornádók kialakulásáért is. Ez akkor következik be, ha sokáig nem gátolja a feláramlás erősödését az úgynevezett gust front, de a beáramlás területét egyre jobban szűkíti. A gust front magyarul kifutószél-frontot jelent. Ez a jelenség a cellából kihulló csapadék légáramlása miatt keletkezik, gyakorlatilag úgy, hogy a csapadékkal együtt leáramló hideg levegő széllökéseket okoz a talaj közelében. Ha tehát egy szupercella közelében hirtelen feltámad a szél, az a kifutószél-front áthaladását jelzi. A kifutószél orkánszerű erősségű is lehet. A kifutószél sebessége akár a 120 kilométer/órás sebességet is elérheti, így kicsavarhatja a fákat, megrongálhatja az épületek tetőzetét.