Minimumra kell leszorítani a cianidszennyezést Verespatakon

Azt kéri a Verespatakra aranybányát tervező kanadai-román vegyesvállalat, hogy egy liter zagyban annyi legyen a cianid, mint az európai uniós határérték fele. A román környezetvédelmi minisztérium ez is túl sok. A cégnek több mint félezer kérdést kell megválaszolnia a társadalmi vitában.

Több mint félezer javaslat és észrevétel érkezett a bukaresti környezetvédelmi minisztériumhoz a Verespatakra tervezett arany- és ezüstbányával kapcsolatban. Az 517 kérdést a szaktárca továbbította a beruházónak, a Rosia Montana Gold Corporationnek (RMGC). A kérdéseket és a válaszokat az a kormányközi bizottság vizsgálja meg, amely a cég által benyújtott környezetterhelési hatástanulmányt is elbírálja.

Az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarja megnyitni Verespatakon, ahol ciántechnológiával 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni. A nemesfémek kivonása után visszamaradó, cianidos zagyot egy új és egy ismét megnyitott tározóba helyeznék.

Az Európai Unióban a gyenge sav hatására bomló cianid legnagyobb megengedett koncentrációja 10 ppm-es (milliomodrészes), a vállalat pedig 5-7 ppm-et javasolt. Ez azt jelenti, hogy egy liter zagyban 5-7 milligramm cianidra kérnek engedélyt. A környezetvédelmi minisztérium nemrég azt közölte az RMGC-vel, hogy megítélése szerint ez is túl magas, és felkérte a befektetőt, tovább csökkentse a cianid koncentrációját olyan szintre, hogy a kitermelés után keletkezett zagy már ne lehessen ártalmas a környezetre.

"Azt kértem a Gold Corporationtől, hogy zárt rendszerű cianidos ércfeldolgozási technológiát alkalmazzanak. Ilyesmire négy helyszínen is láttam működő példát Svédországban, ahol a tározóba kerülő zagyból szinte már kimutathatatlanok a cianidvegyületek" - mondta korábban Borbély László román környezetvédelmi miniszter az [origo]-nak. A zöld tárca most azt jelentette be, hogy az RMGC-nek biztosítani kell a pénzt a környezet rehabilitálására már a kitermelés első éveiben. A miniszter azt mondta, csak akkor javasolja jóváhagyásra a kormánynak a verespataki bánya megnyitását, ha nem lesz ártalmas a környezetre.

Az RMGC-ben a Minvest nevű bányavállalat révén magának a román államnak is van 19 százaléknyi részesedése. Ez önmagában se nem sok, se nem kevés, ezt csak úgy lehet megállapítani, ha van viszonyítási alap - írja erről szerdai számában az Evenimentul Zilei bukaresti napilap. A nagyobb részesedés ugyanis azt is jelentheti, hogy maga az állam nagyobb részt vállal a beruházás esetleges veszteségeiből is. Egy másik fontos szempont - írja a lap -, hogy érdekellentét merülhet fel a részvényesi és kontrollszerep között, hiszen egyrészt az államnak kell ellenőriznie, hogy a beruházás a környezetvédelmi előírások szigorú betartásával zajlik-e. Másrészt szennyezés esetén részvényesként az államnak is vállalnia kell a károk helyreállítási költségeit. Így felmerülhet, hogy az állam mennyire legyen szigorú az ellenőrzésben - veti fel az Evenimentul Zilei cikkírója.