Legnagyobb részt az emberi tevékenység okozta szén-dioxid-kibocsátás vezetett az utóbbi évtizedek gyorsuló globális felmelegedéséhez, de ezen kívül számos más gáz is hozzájárul az üvegházhatás erősödéséhez a légkörben. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Atmoszférakutató Intézet (NOAA) három kutatója a gyakorlatilag csőddel záruló 2009-es koppenhágai nemzetközi klímakonferencia után azt vizsgálta meg, ha már a CO2-csökkentésről nem sikerül megállapodni az ENSZ-ben, mi a helyzet a többi üvegházgázzal.
A kutatók abból indultak ki, hogy míg a szén-dioxid évezredekig a légkörben marad, más üvegházgázok ciklusa rövidebb, hamarabb lebomlanak, kimosódnak, ha tehát kibocsátásuk csökkenne, az jóval hamarabb pozitív hatással, vagyis a felmelegedés ütemének csökkenésével járna. Montzka, Ed Dlugokencky és James Butler többek között a metán, a dinitrogén-oxid és az ózonpajzs védelméről hozott egyezmény hatálya alá eső gázok kibocsátását vizsgálta.
A szén-dioxidon kívüli üvegházgázok kibocsátását 80 százalékkal kéne visszafognia az emberiségnek ahhoz, hogy ezzel pár évtizeden belül lassítani lehessen a felmelegedést. Az emberi okok miatti CO2-kibocsátást szintén ilyen nagyságrendben kéne visszafogni, pontosan azért, mert a korábbi évtizedekben a légkörbe engedett szén-dioxid még hosszú ideig fenntartja a felmelegedés ütemét. Ha mind a kétfajta üvegházgáz kibocsátása radikálisan lecsökkenne, az mindenképp a felmelegedés csökkenéséhez vezetne még a 21. század folyamán - állapították meg a kutatók a Nature tudományos folyóirat online kiadásában szerdán közölt cikkükben.
A szerzők elismerik, hogy ilyen radikális kibocsátás-csökkentést nehéz lenne elérni, ebből pedig az következik, hogy csak az egyéb üvegházgázok visszafogása önmagában nem elegendő a CO2 üvegházhatásának ellensúlyozásához a következő negyven évet nézve, ha ez utóbbi gáz továbbra is a jelenlegi mennyiségben kerül a légkörbe. További kockázat, hogy egyéb üvegházgázok természetes okok miatt is termelődnek, és ezekre pont a felmelegedés erősít rá. "Ha fokozatosan felolvad a sarkvidék fagyos talaja, a permafroszt és egyre több lesz az erdőtűz, akkor még több metánnal és párhuzamosan szén-dioxiddal kell számolni" - mondta Ed Dlugokencky, a kutatócsoport tagja.