Külön kell engedélyeztetni a GMO-mézet

Génkezelt összetevőket tartalmazó élelmiszernek minősül az a méz, amely génmódosított növények virágporát is tartalmazza - így döntött az Európai Unió bírósága. A testülethez német méhészek fordultak azért, mert az általuk termelt mézbe belekerült egy génkezelt kukoricaféleség génje.

Génkezelt szervezetből származó összetevőket tartalmazó élelmiszernek minősül az a méz, amely génmódosított növények virágporát is tartalmazza. Emiatt ezekre a méztermékekre is alkalmazni kell a GMO-növényekkel kapcsolatos uniós szabályozást, beleértve az engedélyeztetési rendszert - hirdette ki ítéletét az Európai Unió bírósága Luxembourgban. A testület ugyanakkor azt is megállapította, hogy a virágpor maga nem minősül génkezelt szervezetnek, mert nem képes átadni a genetikai anyagát.

Az ügy német méhészek beadványa nyomán került az uniós bíróságra. A termelők azért fordultak az uniós igazságszolgáltatáshoz, mert mézükben és étrend-kiegészítőként forgalmazott virágporukban kimutatták egy génkezelt kukoricaféleség, az amerikai Monsanto-féle MON 810 génjeit. A kukoricát a közeli földeken termesztették. Úgy vélték, a méhészeti termékek emiatt alkalmatlanná váltak a forgalomba hozatalra és a fogyasztásra.

Az uniós bíróság kimondta, hogy az érintett termékeket előzetes engedélyezés nélkül nem lehet forgalomba hozni a GMO-kukoricából származó virágpor miatt. Az engedélykötelezettség nem függ attól, hogy a virágpor szándékosan vagy véletlenül került-e a mézbe, és attól sem, hogy a géntechnológiával módosított anyag milyen arányban van jelen a termékben.

Üdvözölték a bírósági döntést a génmódosított növények terjedését ellenző nemzetközi környezetvédelmi szervezetek. A Greenpeace például közleményében "botrányosnak" minősítette, hogy nincs uniós szintű felelősségi rendszer a gazdák védelmére. A szervezet azt is sürgette, hogy kártalanítsák az érintett méhészeket.