Napsütésrekord Szegeden - ismét ragyogó meleg lesz a hétvégén

Ismét zavartalan napsütés lesz a hétvégén, és esőre sem kell sehol sem számítani. A bátrak még megmártózhatnak egyszer-kétszer a hűvös folyókban, tavakban - ezt szeptember végén úgyis ritkán tehetik meg. Szegeden megdőlhet a napsütéses napok rekordja.

Továbbra sem mozdul el a helyéről a Közép-Európa felett kialakult anticiklon, frontok sem keresztezik a Kárpát-medencét. Így sokak örömére - és a kertészek, a betakarítást végzők bánatára - folytatódik a csapadékmentes, napos idő. Szombaton és vasárnap szinte zavartalan lesz a napsütés, természetesen esőre sehol sem kell számítani. Az északi, északnyugati szél gyenge vagy mérsékelt marad. Reggelre 6-13 fokig hűl a levegő, de a fagyzugos helyeken ennél hűvösebb is lehet. Délutánra többnyire 21 és 26 fok közé melegszik a levegő.

A frontérzékenyeknek igen kedvező az időjárás, ugyanakkor a száraz, napos időben elhúzódik az allergiaszezon, mert egyébként az őszi, csapadékosabb idő kimosná a levegőből a szálló polleneket. Ez most elmaradt, és az allergia még sokaknak megnehezítheti a mindennapjait. Egyedül a hőingás lehet kockázatos, mert az ugyancsak hűvös reggeleken könnyen megfázhat az, aki nem ügyel kellőképpen a réteges öltözködésre (a hőingásról bővebben olvashat a cikk végén).

A napos, száraz idő a szabadtéri programoknak, kirándulásoknak ideális hátteret biztosít - érdemes most feltölteni a szervezet D-vitamin-raktárát. A folyók, tavak már meglehetősen hidegek, de a bátrak még megmártózhatnak egyszer-kétszer, ezt szeptember végén úgyis ritkán tehetik meg. A napos, csendes, száraz időjárás kedvez a szüretelésnek, mert a napfény elősegíti az érési, cukrosodási folyamatokat. A csapadékot azonban már mind a gazdák, mind a növények nagyon várják, ám a szárazság továbbra is tartja magát. Az ilyenkor szokásos csapadékmennyiség harmada sem esett le; az előrejelzések sem biztatók.

Ez a hétvége szikrázó napsütésben telik a környező országokban is. Csak időnként növekedhet meg a felhőzet, ez azonban a napsütést csak átmenetileg zavarhatja. Kisebb zápor legfeljebb a Keleti-Kárpátokban alakulhat ki. Hajnalban párás, ködös területek előfordulhatnak főleg a mélyebben fekvő, völgyes területeken, de ezeket a napsütés hamar feloszlatja. A hőmérséklet hajnalban általában 3 és 13 fok között alakul. A délutáni csúcshőmérséklet többnyire 21-25 fok között várható, de a Vajdaságban a 27-28 fokot is elérheti.

Szeged lehet az ország leginkább napsütötte városa (a fotón a Dóm tér)

Megdőlhet a napsütési rekord Szegeden

A napsütéses órák száma ebben a hónapban különösen magas volt a dél-alföldi régióban. Az eddig mért legtöbb napsütéses óra az év ezen hónapjában Szegeden 296 óra 20 perc volt, amit 1961-ben regisztráltak. A szegedi adatok alapján ez a rekord akár meg is dőlhet a héten. Az átlagosnál ugyan melegebb az idő mostanában, de a hőmérsékleti szélsőségektől még messze vagyunk. Szegeden 1932. szeptember 30-án 34 fokot mutattak a hőmérők, október 1-jén pedig 32 fokot mértek. Lehet, hogy vannak olyanok, akik már várják a hidegebb időt, de az 1929. október 1-jén mért hőmérséklet már nekik is túl hideg lenne. Ekkor Zalaegerszegen a legmelegebb órákban is csak 1,6 fokot mutattak a hőmérők.

Ezért érdemes már most is rétegesen öltözködni

Az őszi és tavaszi időszakban, vagyis az átmeneti évszakokban hajnalonta nagyon is elkél a vastagabb kabát, addig délutánra már a vékony ruházatban is melegünk van. Miért és hogyan alakul ki ez a nagy napi hőingás? A fogalom azt fedi, hogy az adott napon mekkora a különbség a legalacsonyabb és legmagasabb hőmérséklet között.

A hőmérséklet napi menetét a földfelszín sugárzási viszonyai határozzák meg leginkább. A Napból érkező rövidhullámú sugárzás (nagyobb energiájú sugárzás) először a talajt melegíti fel, majd a talaj a felette elhelyezkedő levegőt. Éjszaka - amikor nincs beérkező sugárzás - értelemszerűen hűlni kezd a napközben felmelegedett felszín. Ekkor a Föld hosszúhullámú (kisebb energiájú) sugárzása dominál. Szép, derült időben nem akadályozza semmi a nappali rövidhullámú és az éjszakai kisugárzást sem. Ráadásul szeptember végén, október elején már kellően hosszúak az éjszakák ahhoz, hogy hajnalra jelentősen le tudjon hűlni a levegő, hisz egyre hosszabb a hűlési időszak.

A tavaszi és őszi hónapokban tehát ennek a folyamatnak köszönhető a nagy napi hőingás. Mi történik azonban akkor, amikor az időjárás nem ennyire szép, napos, hanem felhők is borítják az eget? Felhős időben a Napból érkező sugárzás kisebb hányada éri el a felszínt, a többit a felhők visszaverik a világűr felé. Következésképpen kisebb mértékben tud felmelegedni a levegő is.

Éjszaka is hasonló szerepe van a felhőzetnek, de akkor ellentétes eredménnyel jár a folyamat. Ilyenkor a felhőzet takaróként védi az alatta lévő levegőt a lehűléstől, hiszen nem engedi elszökni a meleget a világűr felé. Ekkor a hőingás jóval kisebb. Ezek a folyamatok magyarázzák tehát, hogy egy derült, csillagfényes éjszakán hűvösebb van, mint borongós, felhős időben. Nappal pedig - ha nem áll semmi a napsugárzás útjába - még az őszi hónapokban is lehet örülni a késő nyáriasan meleg időnek.