Vízhiányhoz vezethet a felmelegedés az Alpokban

Vízhiányt okozhat a globális elmelegedés Észak-Olaszországban, Svájcban, Dél-Németországban és Kelet-Franciaországban. Az Alp Water Scarce nemzetközi kutatási program szakértői szerint már most fogyóban vannak a kontinens fontos édesvízkészletét képző alpesi gleccserek, tavak és források.

Az elmúlt száz év megfigyelései alapján az osztrák Alpokban emelkedett a hőmérséklet, csökkent a csapadékmennyiség, a talajvízképződés pedig 25 százalékkal esett vissza - számoltak be az Alp Water Scarce nevű európai uniós kutatási program koordinátorai egy grazi konferencián. A talajvízszint várhatóan tovább csökken, nem utolsósorban a turizmus és a mezőgazdaság fokozódó vízigénye miatt. A gleccserek fokozódó olvadása pedig végleg "elzárhatja a csapot".

Az Alpok térségében ugyanakkor gyakori nyári hőhullámokat is jósolnak, a csapadék mennyisége várhatóan északon enyhén növekedni, délen jelentősen csökkenni fog. A vízhiány konfliktusokat eredményezhet az energiaszolgáltatók, a mezőgazdaság és a turizmus között.

A most gyűjtött adatok nemzeti és határon átnyúló vízkezelési koncepciók alapját képezhetik az érintett alpesi térségek számára. Eddig négy területen fejlesztettek ki előrejelző rendszert. Karintiában a rendszer célja, hogy fenntartható módon biztosítsa az ivóvízellátást, Szlovéniában ugyanakkor a mezőgazdaság víztakarékosságát hivatott elősegíteni. Az olasz Alpokban pedig arról készült javaslat, hogy a háztartások tisztított szennyvizét vízierőművek vízkészletének pótlására használják fel. A kutatások eredményeit itt lehet térképen megnézni.

Az Alpok hegylánca a MODIS műhold felvételén (forrás: NASA)

A hároméves Alp Water Scarce projekt célja az volt, hogy stratégiákat dolgozzon ki az alpesi vízhiány kezelésére. A projektet a franciaországi Savoyai Egyetem osztrák, olasz, francia, szlovén és svájci partnerekkel együtt koordinálta. Ehhez huszonkét részterületet vizsgáltak meg, amelyek pontszerűen már találkoztak a víz korlátozott elérhetőségével.