Már a napraforgón is a parlagfű támad

A parlagfűérzékenyeknek tartós, minden nyáron és kora ősszel bekövetkező szenvedést, a gazdáknak pedig terméskiesést okoz az, hogy egyre több hektáron fertőzi meg a gyomnövény a napraforgótáblákat. Jól irányzott gyomirtással és bírságolás szigorításával legalább két héttel lehetne lerövidíteni az allergiaszezont a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület szakértőinek számításai szerint.

Valószínűleg sajnálja az a másfél-két millió allergiás, hogy az ország ennyire lapos: az őket július végétől késő őszig kínzó parlagfű ugyanis 400 méteres magasságban már nem él meg. A parlagfű egyaránt sokba kerül a pollenjére érzékenyeknek és a gazdaságnak. Csak a tüneteket csillapító gyógyszerekre 20 milliárd forintot költenek az allergiában szenvedők, és ennek kétszeresébe kerül a kezelésük és a táppénz. A tünetek minden harmadik embert érintenek Magyarországon, és az allergiások száma rohamosan nőtt az elmúlt években, állapította meg az országos tiszti főorvos.

Az óriási pollenszórásra az a magyarázat, hogy több százezer hektárnyi mezőgazdaságilag művelt területen terjedt el a gyomnövény az utóbbi évtizedben. Az agresszív gyomnövénnyel erősen fertőzött terület meghaladja a 700 ezer hektárt - közölte az [origo] kérdésére a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH). Sőt, kis kivételektől eltekintve az 5,5 millió hektár mezőgazdaságilag művelt területen mindenhol megjelent a parlagfű, de nagyon eltérő mértékben - hogy mennyire, az az adott terület hasznosítási módjától és attól függ, hogy mennyire elhanyagolt.

Míg a 2004-es allergiaszezon alatt 75 ezer darab pollen fordult elő egy köbméter levegőben összesen, 2009-ben már 135 ezer darab virágporszemcsét azonosított az ÁNTSZ aerobiológiai hálózata. Az idei szezonban a pollenszint legalább tízszeresen és gyakran több mint harmincszorosan meghaladta az egészségügyileg még tolerálható szintet, vagyis a 30 pollent légköbméterenként. A mérésekből az derül ki, hogy 2011-ben semmivel sem javult a pollenhelyzet a tavalyihoz képest.

Mindenfelé széthordja a szél a felrázott virágport

Szúrópróbaszerű felmérést végzett 2010-ben a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület (PME) arról, mely külterületek fertőződtek el parlagfűvel. Eredményeik szerint a parlagfű nemcsak a tarlókon, parlagon hagyott részeken terjed, hanem a külterületek 56 százalékán a napraforgó- és gabonatáblákban is megjelent. A felmérés szerint a fertőzött termény 82 százaléka napraforgó, és a pollenmennyiség mintegy kétharmada a szennyezett napraforgóból ered - derül ki Exner Tamás ökológusnak az egyesület részére készült kutatási összefoglalójából. Sem az idén, sem korábban nem készült országos térkép arról, pontosan hol és mennyire terjedt el a parlagfű. Kérdésünkre az MGSZH megerősítette, hogy az ápolatlan tarlókon kívül az agresszív gyom jellemzően a napraforgóvetésekben jelenik meg, de pontos adataik nincsenek, hogy hány hektáron.

A PME vizsgálatának eredményeit alátámasztja az ÁNTSZ friss pollenjelentése is, amely szerint szeptember második és harmadik hetében azért volt erős a pollenszint, mert ebben az időszakban takarítják be a napraforgót. "A szél az aratással felrázott nagy mennyiségű virágport beviheti a városokba, ahol e pollenfelhők napokig, igen magas koncentrációkban keringenek" - áll a jelentésben. A tisztiorvosi szolgálat ezért azt javasolja, hogy az allergiások lehetőleg éjjel vagy esős idő esetén szellőztessenek, hogy minél kevesebb pollen juthasson be a lakásba.

Forrás: MTI/Rosta Tibor

Csak megfelelő védőfelszereléssel ajánlott nekivágni a parlagfűirtásnak

Az allergiások száma azért emelkedik a PME szerint, mert a fertőzött mezőgazdasági területek gyakran a lakóterületek szomszédságában találhatók. "Erre példa az a budapesti, rákoscsabai parlagfüves napraforgótábla, amelynek mentesítése a környéken lakók követelése és a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület sorozatos figyelemfelkeltő akciói ellenére is csak részlegesen történt meg. Senki sem lehet biztos abban, hogy nincs meg benne a hajlam az allergiára, amely a növekvő pollenkoncentráció miatt vészesen terjed" - mondta kérdésünkre dr. Juhászné Halász Judit, a civil szervezet elnöke.

Évtizedes probléma

Az egyesület szakértői a túlságosan alacsony bírságokkal magyarázzák azt, hogy a napraforgót és a gabonát termelők hagyják elterjedni a parlagfüvet. Ha valaki hagyja parlagfűvel benőni az egyhektáros, belterületen fekvő telkét, akkor akár 750 ezer forintos bírságra is számíthat. Ha viszont ugyanekkora telek külterületen fekszik, akkor a maximális bírság már csak 50 ezer forint lehet.

Van lehetőség persze arra is, hogy a mezőgazdasági szakigazgatás közérdekű védekezést rendeljen el, de erre haszonnövénnyel bevetett területen csak akkor van mód, ha a felület több mint 30 százalékát már beborította a parlagfű. Ez azt jelenti, hogy az egyhektáros napraforgótáblában akár 100 ezer tő parlagfű is nőhet, mégsem lehet hatóságilag irtani. Sőt, ha a parlagfű a terület kevesebb mint 5 százalékát borította el, akkor büntetés sem szabható ki, pedig ez azt jelenti, hogy hektáronként akár 15 ezer tő parlagfű is nőhet - mondta az [origo]-nak a PME elnöke. Véleménye szerint kultúrnövény jelenléte esetén annyira elnézőek a jogszabályok, hogy közérdekű védekezést gyakorlatilag nem lehet elrendelni. Ez az oka annak, hogy a fertőzött napraforgótáblák esetében nem lehet a mentesítésről intézkedni - tette hozzá.

Forrás: MTI

Forrás: Országos Környezetegészségügyi Intézet

Idén is augusztus utolsó hetében volt a legerősebb a pollenszórás (az Országos Környezet-egészségügyi Intézet adatai)

A probléma nem új keletű. "A szántóföldi kultúrák közül elsősorban a napraforgó, valamint a kukoricatáblák a leginkább veszélyeztetettek, a dinnye- és olajtökföldek a betakarítás idejére erősen fertőzöttek parlagfűvel (...) Az állókultúrák, vagyis a szőlő- és gyümölcsültetvények sok esetben szintén erősen fertőzöttek a gyomnövénnyel. A kalászos gabonák betakarítása után a tarlóápolási munkák elmaradása esetén szeptember végére virágzó parlagfűtáblák alakulnak ki a gabonatartókon" - ez olvasható egy 2004 novemberében megjelent, a Földművelési Minisztérium Növény-és Talajvédelmi Központi Szolgálata által gondozott kiadványban (címe: Közös érdekünk a parlagfűmentes Magyarország).

A Szentey László, Tóth Ádám és Dancza István összeállította elemzés megállapítja: gyomirtóval kell fellépni a parlagfű ellen akkor, amikor a napraforgót már elvetették, de a haszonnövény még nem kelt ki. Ez esetben a gazdák tíz növényvédő szer közül válogathatnak. Ha a napraforgó már kikelt, akkor már csak két szer hatásos, és csak akkor, ha a parlagfű még csak kettő-négy levelet hozott. Ha a gyom ennél nagyobbra nő, akkor már csak akkor lehet védekezni ellene, amikor a napraforgó levélzetét vegyszeresen leszárítják betakarítás előtt (ez a deszikkálás). "A pollenallergia szempontjából ez viszont már késő, mert akkorra már megkezdődött a parlagfű fővirágzása" - olvasható a 2004-es kiadványban. A gyomnövény azért is káros, mert terméskiesést okoz, és a fertőzött táblákból származó napraforgómagot csak olcsóbban lehet eladni, exportálni - jelentették ki a szerzők.

Forrás: AFP

Inkább megéri kifizetni a bírságot

Korábban a földhivatal munkatársai helyszíni bejárással térképezték fel a parlagfűvel fertőzött területeket, idén viszont a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) helikopteres felderítést is bevetett. A szennyezett részek nagyságát GPS koordinátákkal határolják be, és a fénykép- és videófelvételek bizonyítékul szolgálnak a hivatalos eljárásban. A megyei növény- és talajvédelmi igazgatóságok több mint 1900 hektár szennyezett területen rendeltek kényszerkaszálást, és mintegy 17 millió forint növényvédelmi bírságot szabtak ki. Egy hektár napraforgó átlagosan 35-40 ezer forint hasznot hoz, tehát ha a termelő kifizeti a hektáronkénti átlagosan 9000 forintos bírságot, akkor még mindig marad 26-31 ezer forint jövedelme.

Viszont a parlagfű irtása a napraforgóban problémás, mert botanikai szempontból rokon növényekről van szó, ami erősen korlátozza a vegyszerezés lehetőségeit. Ezenfelül az irtószer hatékonysága erősen függ az időjárástól: a kipermetezés után megfelelő mennyiségű eső szükséges a kellő hatáshoz, és ez nem minden évben valósul meg - közölte az [origo] kérdésére az MGSZH. Egy hektár napraforgó átlagos gyomirtószerköltsége 20-25 ezer Ft, azonban ehhez az összeghez még hozzá kell számítani az előkészítés, a kijuttatás és a szakmai felügyelet költségeit, amelyek figyelembevételével már 30-40 ezer Ft/hektár a ráfordítás. Ez pedig már annyi, mint amennyit a termés eladásával keresni lehet.

A megoldás az - mondja a parlagfű-allergiások érdekvédelmi szervezete - ha a "szennyező fizet" elve alapján a jogszabályokat úgy szigorítanák, hogy a gazdáknak ne érje meg a mentesítési költségek helyett a büntetéseket kifizetni. "A társadalmi cél természetesen nem a gazdák büntetése, hanem a parlagfűmentes gazdálkodásra való ösztönzés" - mondta Juhászné Halász Judit. Ha a jól irányzott gyomirtással a pollen koncentrációját a felére csökkentenék, akkor a jelenlegi nyolc-kilenc hét helyett csak öt héten át haladná meg a virágpor mennyisége az egészségügyileg még tolerálható szintet, a 30 pollen/köbmétert. Továbbá, ha sikerülne 90 százalékos csökkentést elérni, akkor csak 10-14 napig tartana az allergiában szenvedőket leginkább megkínzó időszak Exner Tamás ökológus számításai szerint.

További módszerek nagybani parlagfűirtásra
Nagyüzemi körülmények között mechanikai módszerekkel, például sorközműveléssel lehet gyéríteni a gyomot, azonban a sorban a tövek között fel tud jönni a parlagfű. A kézi kapálás elvileg jó megoldás lehet. Beválhat az is, ha a gazdák olyan napraforgóhibrideket használnak, amelyek tolerálják a gyomirtószert, azonban az ilyen technológiák alkalmazása megfelelő szakismeretet és precíz kivitelezést igényel, ezért az MGSZH azt tanácsolja, hogy a termelők forduljanak a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara tagjaihoz.