Lesz-e szép indián nyár?

Az átlagosnál pár fokkal melegebbnek tűnik szeptember a legfrissebb hosszú távú előrejelzések alapján, de azt még kevésbé lehet tudni, esős lesz-e az ősz eleje vagy sem. "Bár az előrejelzések megbízhatósága a jövőben is javulni fog, a tetszőleges távra szóló, abszolút biztos előrejelzés vágyálom marad " - mondja az OMSZ meteorológusa. 

Vajon szeptemberben lesz-e vénasszonyok nyara? Egyetlen meteorológiai szolgálat sem képes egzakt választ adni ilyen hosszú távú előrejelzéssel kapcsolatos kérdésre, mi is csupán úgynevezett valószínűségi előrejelzésekkel tudunk szolgálni - írta az [origo] kérdésére Pátkai Zsolt, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. Az OMSZ-nél harminc napra és hat hónapra készül rendszeresen hosszú távú előrejelzés.

Szeptember az átlagosnál pár fokkal melegebbnek tűnik a legfrissebb hosszú távú előrejelzések alapján, a 23-24 fokos éghajlati átlaghoz képest mintegy 24-26 fokos középhőmérséklettel számolnak a modellek. Csapadékot tekintve már nagyobb a szóródás: míg a hat havi előrejelzés átlagosan 30-70 mm-rel számol, addig a 30 napos előrejelzésben mindössze 10-55 mm szerepel (itt a milliméter azt jelenti, hogy egy négyzetméternyi felületre egy liter csapadék jut). Ha viszont nem lesz hosszú és tartós lehűlés, mint 2010-ben, akkor az indián nyár igen kellemetlen lesz az allergiásoknak, mert a parlagfű pollenszemei az első fagyokig kitartanak.

Ezek a prognózisok viszont bizonytalanok, a tudomány és a számítástechnika mai állása mellett is inkább tekinthetőek kísérletnek, mintsem gazdasági döntések alapjának - magyarázta a meteorológus. A bizonytalanságot maga az időjárás is igazolja: rekordmennyiségű csapadék hullott 2010-ben, de még az áprilisi hosszú távú előrejelzésben az szerepelt, hogy a következő hónap "az átlagosnál hűvösebb, átlagosan csapadékos" lesz.

Változékony idő, mérsékelt meleg lesz a jövő héten

"Ma már három-négy napra tudunk olyan megbízható előrejelzést készíteni, mint húsz-harminc évvel korábban 24-36 órára" - írta kérdésünkre Vadász Vilmos, az OMSZ munkatársa. Az előrejelzés szerint szeptember második hete kellemesen indul: hétfőn az ország nagy részén még folytatódik a meleg, nyárias idő, nyugaton viszont délután már többfelé záporok, zivatarok enyhítik a meleget. Hidegfront éri el Magyarországot, ami kedden vonul csak át megerősödő szél, záporok és zivatarok kíséretében. Szerdától változékony, mérsékelten meleg idő várható gyakori felhősödéssel, esőkkel, záporokkal - csütörtökön például többórás napsütésre lehet számítani, mindenütt megszűnik a csapadék.

"Természetes igény, hogy minél hosszabb távra, minél pontosabban meg tudjuk adni a légkör aktuális állapotát jellemző fizikai paraméterek értékét. Ennek azonban egyaránt vannak elvi és gyakorlati akadályai " - magyarázta Vadász Vilmos. Az előrejelzések alapját az jelenti, hogy egy adott időpontban a meteorológusok rögzítik a légkör állapotát leíró, fizikai jellemzőket, a légnyomást, a hőmérsékletet, a légnedvességet, a légmozgás irányát, sebességét stb. Ezt a célt szolgálják a felszínen történő és a magaslégköri mérések.

Ezek az adatok azonban törvényszerűen kisebb-nagyobb mérési hibával készülnek, és korlátai vannak a mérések sűrűségének is, a megfigyelő állomások számának. Sok információt szolgáltatnak a meteorológiai műholdak, radarok, más távérzékelési eszközök, de ezek sem adnak a tér minden pontjára teljesen pontos információt. Így csak közelítő értékekkel lehet mérésekkel leírni a légkör állapotát.

Mozdulni nem tudó légörvény okozta az augusztus végi kánikulát
Az év legmelegebb napjait hozó, augusztus végi hőhullámot azt okozta, hogy nem tudott elmozdulni egy Nyugat-Európában kavargó légörvény. Emiatt nem érte el a hűvösebb sarkvidéki levegő a Kárpát-medencét, hanem forró levegő érkezett Afrika felől. Ennek hatását fokozta, hogy ilyenkor még a Nap is elég magasan jár. Amint ennek a nyugati légörvénynek a frontja elindult Közép-Európa felé, a hidegfront nyomán felfrissült a levegő. Ugyanakkor ez a front nem sarkvidéki levegőt hozott, így nem csökkent le nagyon a hőmérséklet.

"Vágyálom az abszolút biztos előrejelzés"

A helyzet bonyolultságát fokozza, hogy a légkör bizonyos léptékben, bizonyos szempontok szerint kaotikus rendszernek tekintendő, tehát elvileg sem írható le abszolút pontosan a teljes tér-idő skálán. Ez a közelítő leírás jelenti az úgynevezett számszerű (numerikus) előrejelzések alapját. A meteorológusok ebből az állapotból kiindulva határozhatják meg bizonyos időlépcsők szerint későbbi időpontokra a légköri jellemzők várható értékeit; ehhez a változásokat leíró fizikai összefüggéseket, sok esetben differenciálegyenleteket kell közelítőleg megoldani.

Ezek a kalkulációk akkor sem adnának teljesen pontos eredményt, ha a kiindulási állapotot tökéletesen ismernék a meteorológiai szolgálatok, ugyanakkor rendkívül sok számítást, nagy kapacitású számítógépeket igényelnek. Nem véletlen, hogy az informatika robbanásszerű fejlődésével párhuzamosan az utóbbi évtizedekben jelentősen nőtt az időjárás-előrejelzések alapját jelentő számítások pontossága.

Jelenleg közel egy hétre előre lehet napra bontott előrejelzést készíteni. Ennek megbízhatósága azonban mindig függ az adott időjárási szituációtól. Bizonyos esetekben -például egy tartósan fennmaradó anticiklon esetén - nagyon határozott kijelentéseket lehet tenni, máskor csak az jelezhető előre, hogy egy időjárási esemény, például egy heves zivatar bekövetkezését lehetővé teszik a légköri feltételek, de hogy pontosan mikor, hol és milyen formában jelentkezik, az néha órákkal korábban is csak durva becsléssel prognosztizálható. "Bár az előrejelzések pontossága, megbízhatósága várhatóan a jövőben is javulni fog, a tetszőleges távra szóló, abszolút biztos előrejelzés vágyálom marad" - magyarázta Vadász Vilmos.