"Megdöbbentő az a tény hogy a fővárosiak közel egynegyede folyamatosan 70 decibel feletti zajterhelésben él, miközben a nyugodt alvás nem képzelhető el 20 decibel felett, és mindenkinek joga van az egészséges környezethez" - mondta Tarlós István (Fidesz-KDNP), Budapest főpolgármestere a kispesti, Nagykőrösi úti zajvédő fal átadásán. A beruházás második ütemét most zárták le, ezzel ért véget a XIX. kerületi zajszigetelési program. A szerdai átadáson Tarlós arról beszélt, hogy a fal megépítése már az útszakasz 1984-es átadásakor napirenden volt, a megvalósítás azonban váratott magára.
Ezzel együtt bőven van még tennivaló a zajterhelés csökkentésére, ugyanakkor látszanak az eredmények: a Nagykőrösi út Vas Gereben utca és Kund utca közötti szakaszán például jelentősen, 14 decibellel csökkent a terhelés - mondta Tarlós. Nem csak a mérések bizonyítják, hanem a "szubjektív érzés" is alátámasztja, hogy csökkent a zajterhelés - tette hozzá Gajda Péter (MSZP), a XIX. kerület polgármestere. A fal 3,5 kilométeres szakaszon véd az M5-ös autópálya bevezető szakaszának zajterhelésétől.
A védőfal építése még az 1990-es évek végén, illetve a 2000-es évek elején kezdődött, "aztán elült a folytatás" - mondta a polgármester, aki köszönetet mondott azért, hogy az előző ciklusban politikai hovatartozástól függetlenül egyetértés volt abban: a "falnak állnia kell a főváros pénzügyi gondjai ellenére". A Nagykőrösi úti fal egészére csaknem 1 milliárd forintot fordított a fővárosi önkormányzat, ebből a szerdán átadott második ütem 470 millió forintba került.
A fővárosi zajtérkép szerint elrettentő a zajszennyezés Budapesten: nappal a belvárosban még a fő közlekedési útvonalaktól távolabb eső utcákban is legalább 55 decibel a zajszint. Kiss Ádám fizikus, az ELTE Környezettudományi Centrumának vezetője korábban azt nyilatkozta az [origo]-nak, hogy a természeti tárgyak hatékonyabb zajcsökkentők a védőfalaknál, például az autóút vagy gyár mellé telepített fasor a levéltömegnek köszönhetően lényegesen több zajt képes visszaverni és elnyelni.