Megnövekedett a zuzmók és mohák aránya azokon a területeken Alaszkában, ahonnan kizárták a lemmingeket a Texasi Egyetem (El Paso) kutatói. Ugyanakkor a rágcsálók által használt részeken elszaporodtak azok a növények, amelyekkel az állat táplálkozik, vagyis a füvek és sásfélék szaporodtak el. Az Environmental Research Letters című folyóiratban megjelent kutatás arra figyelmeztet, hogy nem feltétlenül csak a globális felmelegedésnek tulajdonítható az északi sarkvidék kizöldülése. A lemmingek hasonló hatással lehetnek a füvek és sások elszaporodása révén, mint a felmelegedés - fejtette ki David Johnson, a kutatás vezetője.
Műholdképek tanúskodnak arról, hogy a sarkvidéki területek egyre inkább befüvesednek és elcserjésednek. Azt azonban senki nem tudja megmondani, hogy az északi sarkvidék kizöldülése globális felmelegedést vagy lehűlést vált-e majd ki.
Johnson szerint a növekvő növényi biomassza mérsékelheti a globális felmelegedést, mivel a nagyobb méretű növények több szenet képesek megkötni. Másrészről azonban a talajban végbemenő bomlási folyamatok felgyorsulnak a hőmérséklet emelkedésével, így a talajban élő mikroorganizmusok légzésükkel több szén-dioxidot juttatnak a légkörbe, ami viszont fokozhatja a felmelegedést.
A két ellentétes folyamat arányát nehéz megbecsülni. A növényevők azonban esetenként hozzájárulhatnak a növények fokozott növekedéséhez, ezáltal erősítve egyes vidékek szénraktározó kapacitását. Az tehát biztos, hogy a lemmingek és más növényevők fontosabb szerepet töltenek be egyes sarkvidéki ökoszisztémákban, mint eddig hitték - magyarázta Johnson. A lemming a rágcsálók rendjéhez tartozó hörcsögféle; drasztikusan ingadozó populációiról híres. Amikor a lemmingek elszaporodnak, ezrével lepnek el területeket, amelyeket igen rövid időn belül kopárrá tarolnak