A katasztrófavédelem is vizsgálja a csillebérci sugárszennyezést

A szokásos szintnek a tizenhétszeresére emelkedett a radioaktív jód sugárzása szeptember végén Budapesten, mert egy csillebérci gyártó kéményéből szökött az egészségügyben használatos jódizotóp. A sugárterhelés viszont nagyon alacsony az eset miatt: annak felel meg, mintha valaki egész életében öt perccel tovább kapná a természetes háttérsugárzást.

Vizsgálja a Belügyminisztérium katasztrófavédelmi főigazgatósága a budapesti radioaktív jódszivárgást. Egy csillebérci, gyógyászati célra izotópokat készítő gyár kéményéből hónapokig az elvártnál nagyobb mértékben szökött a jód-131 izotóp. "Már folyik a vizsgálatunk az ügyben, éppen ezért nem nyilatkozhatok a részletekről. Miután ez lezárul, közleményt adunk ki" - mondta az [origo]-nak Hajdu Márton szóvivőhelyettes, polgári védelmi főhadnagy, hozzátéve, hogy szerinte két-három nap alatt véget ér a vizsgálat.

A szivárgás az Izotóp Intézet Kft. szűrőrendszerének meghibásodása miatt következett be. Az enyhén megnövekedett sugárzást először a csehországi atomenergia-hivatal jelezte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek. A cég laboratóriumában 2011 első felében észlelték, hogy megnövekedett a gyártási eljárás során a kéményen keresztül elszökő jód-131-es radioaktív izotóp mennyisége. A jód-131 rövid felezési idejű radioaktív izotóp. Mennyisége nyolc nap alatt a felére csökken a levegőben; egyébként a pajzsmirigy-megbetegedések kezelésére használják.

A kibocsátások az egészségügyi határértékek alatt maradtak, de a cég június-augusztusban abbahagyta az izotóp előállítását, és átalakította a jódot feldolgozó fülke szűrőrendszerét, amely aktív szenet használ. A gyártás szeptemberben kezdődött újra, de a kibocsátások nem álltak vissza a korábban szokásos szintre.

Januártól májusig a cég összkibocsátása körülbelül 300 GBq (gigabecquerel, lásd keretes írásunkat) volt, míg szeptember-novemberben 324 GBq. Az előírások szerint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat 1600 GBq-ben maximálja a vállalat éves sugárzáskibocsátását, tehát a cég eddig ennek 39 százalékát bocsátotta ki.

Összevágnak a fenti adatokkal az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet (OSSKI) vizsgálatai. Az intézet hetente méri a levegőben a radioaktív jódizotóp szintjét - általában Budapesten egy köbméter levegőben 10 mikrobecquerelt mérnek. Az OSSKI műszerei szeptember elsejétől kezdtek megemelkedett radiojód-szinteket rögzíteni. A legmagasabb, köbméterenként 173 mikrobecquereles szintet szeptember 26-án rögzítették, de november második hetére a radiojód szintje visszaállt a szokásos háttérértékre - közölte az intézet. Az OSSKI szerint "valószínűsíthető, hogy a megemelkedett radiojód-szint az Izotóp Intézet Kft. kibocsátása miatt következett be".

Az izotóp gyártása most szünetel. "Jelenlegi vizsgálataink szerint további műszaki intézkedésekkel korrigálni kell az új szűrőrendszer korábbinál magasabb szűrőellenállását. Az ehhez kapcsolódó átalakítások folyamatban vannak. Ezek befejezéséig további jód-131 gyártására nem fog sor kerülni" - közölte az Országos Atomenergia Hivatallal a vállalat ügyvezető igazgatója, Lakatos Mihály.

A mért izotópszint nagyon alacsony a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szerint. A sugárzás emberi testre gyakorolt egészségügyi hatását mutató sievertben mérve 0,01 mikrosievert volt a légkörben lebegő radioaktív jód mennyisége. Összehasonlításként: az átlagos éves háttérsugárzás 2400-3600 mikrosievert lakhelytől függően, és ha valaki képcsöves számítógép-képernyőt használ egy éven át, akkor éri 1 mikrosievert sugárzás.

Hasonló következtetésre jutottak az OSSKI munkatársai is: számításaik szerint rendkívül alacsony a várható sugárterhelés, mert nem éri el a természetes sugárforrásokból származó éves terhelés egymilliomod-egyszázezred részét. A kutatók szerint a budapesti jódszivárgás nagyjából azzal egyenértékű, mint ha valaki egész életében öt perccel tovább kapná a természetes háttérsugárzást, és ennek nincs egészségügyi kockázata. A csillebérci gyárban egyébként a jódon kívül tizenöt törzskönyvezett radioaktív gyógyszert állítanak elő, ám a jódon kívül nincs más olyan illékony anyag, ami az üzemből kikerülhetne - mondta a cég korábban az MTI-nek.

Korábban a fukusimai nukleáris balesetsorozat miatt ugrott meg Magyarországon a radiojód mennyisége a levegőben március és május között. Az OSSKI március 21. és május 20. között az átlagszint többszörösét mérte a jód-131-ből. A legmagasabb szintet április 8-án mérték, akkor 3020 mikrobecquerel volt egy köbméter levegőben. A radiojód szintje ezután visszaesett a normál háttérértékekre - egészen a szeptemberi csillebérci szivárgásig.

Hogyan mérik a radioaktív sugárzást?
A becquerel egy radioaktív bomlást jelent másodpercenként. A radioaktivitás mértékegységét Henri Becquerel francia fizikusról nevezték el, aki Marie és Pierre Curie-vel együtt felfedezte a jelenséget (magát a "radioaktivitás" szót Marie Sklodowska-Curie alkotta). A gray mértékegység azt jelzi, hogy egy adott anyag mennyi sugárzást nyel el. A sieverttel (Sv) azt lehet értékelni, hogy a sugárzás hogyan érinti az emberi testet. Egy személyre a sugárzási dózist úgy számolják ki, hogy a grayben mért dózist beszorozzák a minőségi tényezővel. E tényezőt többek közt a sugárzás típusa és a sugárzást elnyelt testszövet befolyásolja. A mértékegység Rolf Sievert svéd orvosi fizikus kutatóról kapta a nevét.