Nem tájékoztatott senkit a jódizotóppal szennyező cég

Nem veszélyeztette a lakosság egészségét a csillabérci jódizotóp-kibocsátás, így nem is lett volna szükség semmiféle védelmi intézkedésre az ügyben érintett hatóságok szerint. Az Izotóp Intézet Kft. viszont mulasztást követett el azzal, hogy nem tájékoztatott senkit a történtekről - ezt mondták a vállalatot felügyelő hatóságok képviselői a parlament fenntartható fejlődés bizottságának hétfői ülésén.

Átfogó ellenőrzést tartott a Csillebércen működő cég telephelyén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF). Az ellenőrzés kimutatta, hogy a radioaktív kibocsátás nem haladta meg a határértéket, nem volt olyan mértékű, amely lakosságvédelmi intézkedést tett volna szükségessé - mondta az ülésen Kossa Györg az OKF képviseletében.

A jód-131 izotóp gyártását viszont felfüggesztették addig, amíg a cég be nem mutatja a hatóságoknak, hogy a jövőben hasonló probléma nem fordulhat elő. Az eljáró hatóságok kisebb-nagyobb szabálytalanságokat is megállapítottak, és ennek kapcsán eljárásokat indítottak. Kossa szerint a jövőben érdemes megfontolni, hogy bármilyen kibocsátási eltérésnél azonnal a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökséghez kelljen fordulni.

A jódizotópokat orvosi célokra előállító cég többségi tulajdonosa a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) - mondta Pálinkás József elnök. Három alkalommal történt olyan kibocsátás, amelyet a cég vezetésének jeleznie kellett volna, de ezt nem tették meg sem a tulajdonos, sem a hatóságokat felé. Ezért december 7-re összehívta a kft. közgyűlését, amelyen tulajdonosi jogkörében eljárva megteszi azokat a lépéseket, amelyekre fel van jogosítva - mondta.

Pálinkás megerősítette, "az egészségre veszélyes mennyiségű radioaktív anyag nem került ki a környezetbe, a háttérsugárzási szint jelentősen nem emelkedett. Feltehetőn Nyugat-Európába is került a Budapesten kibocsátott anyagból, azonban ezt biztosra nem mondhatjuk".

Az éves háttérsugárzásnak körülbelül a százezred-egymilliomod részét kaphatta a lakosság a megemelkedett radiojód szintből az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet becslései szerint. "Ez körülbelül akkor sugárdózis, mint hogyha öt perccel többet tartózkodott volna valaki évente a szabadban, tehát öt perces háttérsugárzásnak felel meg" - magyarázta Sáfrány Géza igazgató a bizottság előtt, hozzátéve, egy orvosi röntgensugárzás két-háromnapos háttérsugárzásnak felel meg. "Ennek semmilyen egészségügyi kockázata nincsen, és (...) ezért is nem éltünk azzal, hogy ezt jelezzük" - mondta. A kibocsátás a cég dolgozói sem veszélyeztette Polgár Attila, a Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének munkatársa szerint.

Jávor Benedek (LMP), a bizottság elnöke szerint világossá vált, hogy a felügyeleti rendszer nem működött hatékonyan. A bizottság több tagja, Kepli Lajos (Jobbik), Koncz Ferenc (Fidesz) és Nagy Andor (KDNP) alelnök is azzal értett egyet, hogy annyira jelentéktelen az eset, mint "vihar egy pohár vízben". Szabó Imre (MSZP) alelnök, és Szili Katalin (független) szerint a legnagyobb probléma, hogy nem történt tájékoztatás a megnövekedett kibocsátásról.