Ráerősít a tájfunokra a durva szmog

Felerősíteni látszik az Arab-tenger feletti pusztító tájfunokat, trópusi ciklonokat a dél-ázsiai légszennyezés, a "nagy barna felhő", még mielőtt a monszunszezon elkezdődne. A három kilométer vastag szmogfelhő akadályozza a monszun jótékony hatásait.

Felerősíti a tájfunokat a Dél-Ázsia fölött kialakuló szmog - állapították meg a Virginiai Egyetem és az amerikai Nemzeti Óceán- és Atmoszférakutató Intézet (NOAA) kutatói. A forgószelek közül sok továbbhalad a szárazföldre, ahol súlyos károkat okoz, ami a helyi légszennyezés további következményének tekinthető - írják Amato Evan légkörfizikus-klímakutató és munkatársai a Nature tudományos folyóiratban (tanulmányuk itt elérhető).

Noha az Arab-tenger hőmérséklete egész évben elég magas ahhoz, hogy ciklonok alakuljanak ki felette, ezek csak a monszun előtt vagy azt követően jönnek létre. A monszun előtt, májusban és júniusban átlagosan egy-három ciklon keletkezik. Augusztustól decemberig ugyanakkor csak egy-két tájfun fordul elő, mert monszunszezon alatt ugyanis függőleges légzuhatagok akadályozzák meg a trópusi ciklonok kialakulását.

Így néz ki a barna felhő India fölött az űrből

A mért szélsebességek kiértékeléséből kiderült, hogy 1979 és 2010 között jóval erősebbek voltak a monszun előtti viharok. Ez feltehetően a légszennyezés növekedésére vezethető vissza. 1930 óta például meghatszorozódott a korom és a szulfátkibocsátás a régióban.

Ennek következménye az a mintegy három kilométer vastag szmogfelhő, amely az Indiai-óceán északi része és az indiai szubkontinens felett található - klímakutatók ezt hívják dél-ázsiai barna felhőnek. Ez a szennyezett légréteg csökkenti a napsugárzást, és megváltoztatja a víz felszíni hőmérsékletét, ami kihat a szélviszonyokra. A monszunt megelőző időszakban ezáltal csökkennek a függőleges légzuhatagok, így megnő az esély arra, hogy több ciklon alakuljon ki, illetve arra is, hogy a viharok intenzívebbé váljanak. További hátrány, hogy a szennyezett levegőt sodró ciklonok többsége eléri a partokat, így rontják a térségben a levegő minőségét.

A szennyezőanyagok kibocsátásának csökkenése azonnali hatással lenne a forgószelek hevességére - állapították meg a kutatók. A kutatás gyengéje, hogy mindössze a vizsgált időszak meglehetősen kevés viharának adatain alapszik. Ezért további vizsgálatokra van szükség, hogy alátámasszák a légszennyezés és a viharok erőssége közti összefüggést.

Dél-Ázsia fölött minden évben egy három kilométer vastag, úgynevezett barna felhőréteg figyelhető meg az égen január és március között. A felhőket az ipari tevékenységgel, a közlekedéssel és az erdőirtásokkal a levegőbe kerülő szennyezőanyagok alkotják. Ezzek az aeroszolok az egész Föld éghajlatát is befolyásolhatják: az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) egyik kutatása szerint nagyjából a negyedére csökkent a felszínt elérő napfény mennyisége a barna felhővel borított területeken. Ennek oka, hogy a levegőben lévő apró aeroszol-részecskék elfogják a Napból érkező sugárzás jelentős részét.