Tönkretette az őszi vetést a szárazság a Jászságban

Az aszály ellenére kész az őszi vetés, ám a sarjadó szántóföldi növények állapota szokatlanul rossz: a kalászosok legalább 70 százaléka gyenge minőségű a szárazság miatt. A gazdák havas télben reménykednek, mert úgy még van némi esély a jó búzatermésre.

A szárazság miatt akalászosok alig fele kelt ki mostanáig, ezek fejlettsége is rendkívül gyenge - mondta Kiss Róbert, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vezetője. A napokban elvégzett állapotminősítés szerint az ősszel elvetett növénykultúrák - őszi búza, rozs, őszi árpa, triticale, őszi káposztarepce - mindössze 1,5-3 százaléka jó minőségű, 15-26 százaléka közepes, míg 74-83 százaléka gyenge a felmérések szerint.

A novembert az évszaknak megfelelő, de csapadékmentes időjárás jellemezte Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ahol így idén eddig két hónap kivételével a sokéves átlag alatt maradt a lehullott csapadék mennyisége. Emiatt átlagosan mintegy 110 milliméternyi csapadék hiányzik a talajból.

A legsúlyosabb károkat az őszi káposztarepce táblákban okozta a szárazság: ezek bő háromnegyede egyáltalán nem, vagy csak hiányosan kelt ki. A sarjadó állományok fejlettsége is messze elmarad attól, ami a biztonságos átteleléshez szükséges. A vetésterület egy részét már őszi búzával újravetették a termelők, másik részébe tavasszal napraforgó, esetleg kukorica kerül. A kitárcsázásra váró repcetáblák tulajdonosai jelentős, hektáronként több tízezer forintos veszteséget könyvelhetnek el.

A novemberben befejeződött kukoricabetakarítást viszont segítette az aszály. A hosszú, száraz ősz miatt a termény aratáskori nedvességtartalma megfelelő volt, ezért számottevő szárítási költség nem terhelte a gazdákat, akik átlagban hektáronként közel 5 tonnás hozamot jelentettek. Ugyancsak végeztek a megyében a Szolnoki Cukorgyár felszámolása óta immár csak néhány száz hektáron termesztett cukorrépa betakarításával is, melynek termésátlaga meghaladta az 58 tonnát hektáronként.

Súlyos nehézségeket okozott és okoz viszont a csapadékhiány a talajmunkákban - mondta Kiss Róbert, aki szerint az őszi mélyszántás a Közép-Tisza vidékén csaknem lehetetlen, eszközt és pénzt nem kímélő művelet. Az eke vagy bele sem megy a talajba, vagy óriási száraz rögöket hasít ki belőle. Emiatt a termelők jelenleg inkább tárcsázással, majd lazítózással próbálják a tavaszi vetésű növények számára előkészíteni a földet. Eközben a talajművelő eszközök a szokásosnál jobban kopnak, törnek, szakadnak és a munkák során felhasznált gázolaj mennyisége is több a megszokottnál.

Kiss szerint gazdák most csak abban reménykedhetnek, hogy az elkövetkező hetekben, hónapokban nem száraz, kemény fagyok jönnek. A korábbi, hasonlóan csapadékszegény évek megfigyelései szerint ugyanis a búza akár hótakaró alatt is képes kikelni és később elfogadható termést hozni.