Nyolcvan százalékkal tervezi szűk negyven év alatt visszafogni az üvegházhatású gázok kibocsátását az Európai Bizottság - ez derül ki egyebek között az évtized közepéig szóló energiaügyi ütemtervből, amelyet csütörtökön tett közzé a brüsszeli uniós végrehajtó szerv. A terv arra is keresi a választ, hogy mindez hogyan valósítható meg az energiaellátás megszakítása és a versenyképesség csökkenése nélkül.
A felvázolt forgatókönyvek "a szén-dioxid-mentesítés négy fő módszerét (az energiahatékonyságot, a megújuló energiát, az atomenergiát, illetve a szén-dioxid-leválasztást és -tárolást) kombinálják" - mondta Günther Oettinger energiaügyi biztos.
Valamennyi forgatókönyvben szerepel továbbra is a földgáz, a kőolaj, a szén és az atomenergia, "lehetőséget biztosítva ily módon a tagállamoknak arra, hogy energia-mixükön belül rugalmas opciókkal éljenek, feltéve, hogy rövid idő alatt létrejön egy megfelelően összekapcsolt belső energiapiac". A jelentés szerint a villamos energia ára 2030-ig emelkedni fog, ám azután az ellátási költségek csökkenése, az energia-megtakarítási politikák és a technológiák fejlődése következtében csökkenés várható.
A nyolcvan százalékos csökkentés "globális méretekben kevés, mert a legfrissebb az EU a világ összes kibocsátásának mindössze 11 százalékáért felelős" - mondta erről az [origo]-nak a durbani klímakonferencia tárgyalási szünetében Kovács Tamás Iván, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, a magyar küldöttség vezetője. Az EU tárgyalói ezért gyakoroltak nyomást a klímakonferencia résztvevőire, hogy 2015-ig készüljön új, nemzetközi, minden államra kötelező üvegházgáz-csökkentési megállapodás.