Baktériummal készült üzemanyag algákból

A tengeri moszatok nem igényelnek trágyázást, nem veszik el az értékes termőföldet az egyéb élelmiszernövényektől és szénhidráttartalmuk bioüzemanyaggá alakítható. Erre egy génmódosított baktérium a megoldás amerikai kutatók szerint.

Algákból is érdemes alternatív üzemanyagokat kinyerni, nemcsak kukoricából, repcéből, cukornádból és egyéb szántóföldi növényekből. A szárazföldi növényekkel szemben az algák számos előnnyel rendelkeznek: nagy mennyiségben nőnek a tengerben, nem kell trágyázni őket, nem veszik el a teret az élelmiszernövényektől, ugyanakkor valóságos szénhidrátbombák.

Eddig hiányzott a megfelelő technológia, hogy ezeket a szénhidrátokat ipari mértékben etanollá lehessen alakítani. Amerikai kutatók most közelebb kerültek a probléma megoldásához - a Science folyóiratban bemutatják, hogyan képes az Escherichia coli baktérium genetikailag módosított alakja az alga szénhidrátját etanollá alakítani

Az algák szárazanyag-tartalma mintegy 60 százalékban szénhidrátokból áll a kutatásban részt vevő Bio Aschitecture Lab (BAL) biotechnológiai vállalat közlése szerint, ennek a fele az úgynevezett alginát. A BAL és a Washingtoni Egyetem kutatói az osztrigafarmok kártevőjeként ismert Vibrio splendidus baktérium génjeit juttatták be az E. coli baktériumokba, amelyek lehetővé tették az alginát megemésztését.

A módosított baktériumok a tengeri moszatok szénhidráttartalmának több mint 80 százalékát képes voltak így etanollá alakítani. A kutatók szerint ezzel a módszerrel egy hektárnyi területről akár 19 000 liter üzemanyagot is lehetne előállítani évente, márpedig ez a hozam kétszerese annak, amely ugyanekkora területnyi cukornádból, és ötszöröse annak, amely kukoricából nyerhető.

A kutatást az amerikai energiaügyi minisztérium támogatta. Az eljárás körül több szabadalmat is bejelentettek a BAL szerint, amely együttműködik többek közt a norvég Statoil olajipari vállalattal és az amerikai DuPont vegyipari céggel.