Viharos szél lesz a hétvégén

A tavaszias enyheség után visszatérnek a fagyok a jövő héten. A hétvégén pénteken lesz a legmelegebb. Változékony, a sokévi átlagnál enyhébb időre lehet számítani, emiatt  lavinaveszély van az Alpokban.

Pénteken délelőttől viharos lökések kísérik az északnyugati szelet Budapest környékén és a Duna-Tisza közén. A szélsebesség eléri a 60-70 km/órát. Pest megyében az is előfordulhat, hogy kora délután kevéssel 70 km/óra fölé erősödnek a széllökések - figyelmeztet az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A változó felhőzet mellett több órára kisüt a nap, legfeljebb északkeleten fordulhat elő záporeső. A legmagasabb nappali hőmérséklet az ország nagyobb részén 10, 18 Celsius-fok között alakul. Kevésbé lesz meleg a Tiszántúlon és az Északi-középhegység keleti felében: 10 fok alatt várható a maximumhőmérséklet. Késő estére 3, 10 fok közé hűl le a levegő.

Szombaton folytatódik a szeles idő, ám a Duna-Tisza köze és Budapest környéke mellett a Tiszántúl déli részén is előfordulhatnak viharos, 60-70 km/órás széllökések északnyugati irányból. A többórás napsütés mellett több-kevesebb gomolyfelhő képződik, és egy-két helyen záporeső is kialakulhat. A hőmérséklet legalacsonyabb értéke 1, 7, a legmagasabb nappali hőmérséklet 10, 16 fok között alakul.

Vasárnap a több-kevesebb napsütés mellett erős gomolyfelhő-képződés várható. Továbbra is sokfelé erős, Közép-Magyarországon gyakran viharos lesz az északnyugati szél. Szórványosan valószínű zápor, a hegyekben hózápor is lehet. A hőmérséklet legalacsonyabb értéke -1, +4, a legmagasabb nappali hőmérséklet 5, 10 fok között alakul.

Hétfőn váltakoznak majd az erősen és gyengén felhős időszakok. Elszórtan záporeső valószínű. Az északnyugati szél többfelé erős lesz. Éjszaka valamivel hidegebb lesz: a hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0, -5, a legmagasabb nappali hőmérséklet 4, 10 fok között alakul.

Az enyhülés miatt leginkább pénteken van esély arra, hogy melegebb legyen minden korábbinál azon a napon: 1990. február 24-én 21,0 fok volt Szombathelyen. Ezt néhol nagyon megközelítheti, vagy el is érheti majd a délutáni órák hőmérséklete.

Jégkéreg rontja le a sípályákat

Még a magasabb csúcsokon, síterepeken is jelentős olvadás, időnként eső várható. Nemcsak az Alpok, hanem az egész mediterrán térség időjárását egy hatalmas kiterjedésű, magasnyomású légköri képződmény alakítja a hét utolsó napjain. Az Atlanti-óceán térségéből igen enyhe levegő áramlik az Alpok térségébe.

Romlik a hó minősége, amit tovább fokoz a nagy napi hőingás, hisz a napközben megolvadó hó éjszaka megfagy, jégkéreg képződik a hó felszínén. A kisebb gyakorlattal rendelkezők sportélményét ez jelentősen rontja majd. Az enyhe idő folytatódik a jövő hét elején, lehűlés talán a jövő hét második felében lehet az Alpokban.

Az enyhülés miatt fokozódik a lavinaveszély, síelés előtt feltétlenül érdemes tájékozódni az aktuális helyzetről (a lavinák kialakulásáról lásd keretes írásunkat). Magyarországtól keletre sem lesz jobb a hóhelyzet: bár havazás várható a hétvégén, de az enyhe levegő Ukrajnát, Romániát is eléri a jövő hét elején. Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában is változékony, de alapvetően tavasziasan enyhe idő valószínű.

Itthon a jég is kásásodik a tavak felszínén, emiatt korcsolyázásra sem lesz ideális az idő - sőt az olvadás olyan mértékű lehet, hogy a szabad vízfelszín néhol már ismét előbukkan a jég alól.

Álmosságot okoz a hidegfront

A hidegfrontra érzékenyeket terheli meg különösképpen az időjárás. Legáltalánosabb panaszként fejfájás, migrén jelentkezhet. Megnyúlhat a reflexidő, a cselekvési reakció késhet, emiatt a közlekedésben résztvevőktől fokozott figyelem szükséges. Tartós álmosságérzés jelentkezhet. A szervezet görcskészsége hidegfront érkezésekor erősödik, emiatt az epe-, vese-, gyomor- és bélgörcsök száma a frontbetegeknél emelkedhet. Megnőhet a felső légúti hurutos megbetegedések száma, számítani lehet asztmatikus rohamok fellépésére.

Így indulnak meg a lavinák
A hógörgetegek leginkább azért kockázatosak, mert sokan nem veszik észre, veszélyes helyen mozognak. A vizes hó-, a deszka- és a porhólavina közül ez utóbbi a legveszélyesebb: nagy sebességgel mozog. Lökéshullám megy előtte, és szívás keletkezik mögötte, könnyen a tüdőbe jut és fulladást okozhat. Ezek az időjárási tényezők vezetnek a lavina kialakulásához:

• Huzamosabb ideig tartó meleg időjárás. A hóréteg megroskad, az olvadó hólé csorog a felmelegedett talajon, így a hóréteg talajhoz kötődése megszűnik. Ez az alaplavina
• Hosszan tartó, nagyon hideg idő, amikor ún. úszó hó képződik
• Erős szél
• Hirtelen, erős felmelegedés
• Nagy hóvastagság
• Nagy mennyiségű, 30 centinél nagyobb frissen hulló hó vagy a hóréteget elnehezítő esőzés

Ezen a hétvégén szinte az összes tényező fennáll az Alpokban és a Kárpátokban.

Ilyen volt az idő a héten

A múlt hétvége időjárása nagyon hasonlóan alakult a most várhatóhoz, hisz akkor is egy Észak-Európa felett elhelyezkedő hatalmas ciklon alakította a Kárpát-medence időjárását. Hatására igen enyhe levegő áramlott Magyarország fölé. A ciklon frontjai mögött hétfőtől már jóval hidegebb, sarkvidéki eredetű levegő áramlott az országba, így ismét erősödött az éjszakai lehűlés, a hét elején sokfelé -10, -11 fokig csökkent reggelre a hőmérséklet. Jóval kisebb mértékben, de visszaesett a nappali felmelegedés mértéke is, hisz a szombati 14 fok után a hét közepén inkább a 8-10 fok volt a jellemző délutáni hőmérséklet. A hétvégi mozgalmas időjárás után tehát kicsit csendesebbre, nyugodtabbra, de ezzel együtt hidegebbre is fordult az idő.