Három egyszerű, olcsó és legfőképpen természetes hozzávalókat alkalmazó lépésből áll egyiptomi kutatók aknamentesítési eljárása. A közelmúlt felfedezéseit is magába építő módszer a laboratóriumi kísérleteken sikerrel vizsgázott, most élőben kezdik tesztelni a sivatagban. Taposóaknák tekintetében Egyiptom a világ legfertőzöttebb országa: a második világháború, majd a három arab-izraeli konfliktus óta nagyjából 23 millió taposóakna hever felderítetlenül az országban, például a kedvelt turistacélpontnak számító Sinai-félszigeten és a Vörös-tenger partján.
A kísérleteket finanszírozó Egyiptomi Tudományos Akadémia (ASRT) idén januárban jelentette be, hogy amennyiben a hadseregtől megkapja a szükséges engedélyeket, azonnal megkezdi a mentesítési teszteket az ország északi területein. "A lúdfű adta a kiinduló ötletet" - mondta a hírt közlő SciDev.Net tudományos portálnak A. M. Abou-Dahab, a Kairói Egyetem díszkerttervező mérnökprofesszora, a kutatás vezetője.
2004-ben ugyanis a dán Aresa biotechnológiai vállalat állt elő egy olyan genetikailag módosított mustárfélével, amely képes jelezni a taposóakna jelenlétét. A lúdfű (Arabidopsis thaliana) levelei zöldből pirosra színeződnek, ha nitrogén-dioxiddal szennyezett területen hajtanak ki. Ez az anyag a robbanótöltetek egyik összetevője, és az elásott aknából szivároghat. (Az [origo] cikkét erről itt olvashatja.)
Az egyiptomi tervek szerint a lúdfűvel megjelölt területre nagyságtól függően kézi vagy repülőgépes permetezéssel olyan vasfaló baktériumokat juttatnak majd, amelyek korrodálják az aknák fémszerkezetét, így kiszabadul a trinitro-toluol (TNT vagy más néven trotil) robbanótöltet bomlása során keletkező gáz. A végső hatástalanításhoz nitrogénigényes növényt telepítenek a területre, ilyen a cukorrépa, a rózsás meténg vagy a dohány, amelyek gyökerei felszívják a nitrogént.
Az eljárás tesztelése egy éve zajlik, a kutatócsoport ígéretes lehetőségnek tartja, bár független szakértők úgy vélik, bizonyos aggályokat is fölvet: a növényi magok kiszórása ugyanis odacsábíthatja a madarakat vagy más állatokat, amelyek megeszik a könnyen jött táplálékot. A kutatók szerint azonban a kijelölt területeken minimális a természetes fauna.
A páncélos járművek elleni robbanóaknák méretüknél és jelentős fémtartalmuknál fogva könnyebben felderíthetők fémkereső eszközökkel, de például a Nyugati-sivatagban a második világháborúban úgy telepítették a német utászok az aknákat, hogy egyetlen felrobbanása láncreakciószerűen aktiválja a többit, tehát hatástalanításuk lehetetlen - mondta az egyiptomi kutatás vezetője.
Magyar segítséggel aknamentesítenek Horvátországban
Az alig harminc gramm robbanótöltetet tartalmazó, arasznyi méretű, és fém alkatrészeket alig tartalmazó ember elleni aknák biztonságos azonosítása mindmáig megoldatlan. A világ 64 országában 110 millióra becsülik a taposóaknák számát, az ENSZ 2007-es jelentése szerint évente mintegy húszezren, zömmel 18 év alatti fiatalok, nők és gyerekek vesztik életüket taposóakna-robbanás következtében, azaz húszpercenként következik be ilyen tragédia.
A délszláv háború következtében Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában akár 3-3 millió akna lehet még a földben. Nemsokára kezdődik a Magyarországgal határos kelet-horvátországi Eszék-Baranya megyében telepített, illetve a magyar oldalon Baranya megye területére esetlegesen átnyúló aknamezők felszámolása.
"Erre a célra a horvát aknamentesítési központtal összeadott félmillió eurós önrészünk mellé tavaly nyertünk hárommillió euró támogatást az Európai Uniótól. Most indul a légifotós felderítés" - mondta az [origo] kérdésére Zsobrák Péter, a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Szakemberek szerint mintegy másfél ezer négyzetkilométer aknafertőzött a térségben.