Megárt az erdőnek is a zajszennyezés

Szinte olyan hangos a gázkitermelő telep egy amerikai nemzeti parkban, mint egy felszálló repülő. A növényekre ugyan másként hat a sok decibel, mint az emberre, de közvetett módon rájuk nézve is káros, például akkor, ha a zaj elűz a környékről egy bizonyos maggal táplálkozó madárfajt.

Az élővilág egészét zavarja a zajszennyezés, vagyis nem csupán az ember szenvedi meg a zajártalmakat, mint sokáig feltételezték. A növényekre ugyan másként hat a sok decibel, de közvetett módon rájuk nézve is káros. Erre a következtetésre jutott amerikai kutatók egy csoportja, amely eredményeiről a Proceedings of the Royal Society B. folyóiratban számolt be.

A durhami NESCent intézet kutatója, Clinton D. Francis vezette csapat azt vizsgálta az USA-ban, hogy a zaj által okozott zavarok közvetve miként hatnak a növényvilágra. A kutatók az új-mexikói Csörgőkígyó-kanyonban (Rattlesnake Canyon) lévő gázkitermelő hely környékén kimutatták, hogy a zajszennyezés hatást gyakorol az erdő fejlődésére is.

A gázlelőhelyen a szivattyúk és a kompresszorok 90 decibeles hangerővel dolgoznak egy hatalmas erdőség kellős közepén. A berendezések zaja valamivel kisebb, mint amekkora zajjal jár egy repülőgép felszállása. A kutatók így megfigyelhették és összehasonlíthatták a madarak viselkedését mind a zajban, mind a csendben. A szóban forgó fajok fontos szerepet játszanak az erdő működésének és fenntartásának természetes folyamatában - úgynevezett ökológiai "szolgáltatásokat" nyújtanak.

Kitűnt például, hogy az a kolibrifaj, amely az erdei aljnövényzet egyik növényét termékenyíti meg az odahordott virágporral, nem érzékeny a zajra. Ellenben egy szajkófaj, amely a fenyőmagvak terjedését segíti, menekül az autók zúgásától. "A zaj megzavarja az e magvakkal táplálkozó madarakat, ezért ez a fenyő hiányzik a térségből" - mutatta ki a kutatócsoport. Az érintett madárfaj az Egyesült Államok déli részeinek erdeiben él, populációjának legkisebb változása is hosszú időre befolyásolná az ottani ökoszisztéma felépítését és a fajok változatosságát, a biodiverzitást.

Néhány korábbi, viszonylag friss tanulmányból már ismert volt, hogy a városokban a madarak másként énekelnek, mint falun élő társaik. Ez azzal magyarázható, hogy "túl akarják csicseregni" az emberi tevékenységből eredő háttérzajt, az autó- vagy vasúti forgalom, az építkezések lármáját. Ezzel magyarázható, hogy növelni próbálják hangerejüket és hangkibocsátásuk frekvenciáját, vagyis élesebb hangokat adnak.

A zaj nem hat egyformán minden fajra. Néhány éve már észrevették, hogy a mélyebben (vagyis alacsonyabb frekvencián) turbékoló gerlicék tömegesen elhagyják az autópályák közelében fekvő erdőszéleket, míg más, magasabb hangokat kibocsátó fajok könnyebben megbékélnek a forgalommal. A hangszennyeződés erős stresszt okoz sok állatfajnak, akadályozza a szaporodást, továbbá megzavarja a ragadozók és célpontjaik életmódját.

A zajterhelés a gazdasági fejlettséggel együtt jár. Ennek megfelelően Magyarország viszonylag nyugodt, csendes országnak számít a többi uniós tagállamhoz képest, leszámítva Budapestet és a nagy ipari központokat. Az Egyesült Államok területének ötödrészét sújtja az autóforgalom zaja, a vidéki körzetek 80 százalékának pedig egyre nagyobb dübörgésre kell felkészülnie, mert egyre nagyobb ütemben fogják kitermelni a mélybeli kőzetrétegekben megbúvó palagázt.