Ahol komolyan vették a Föld óráját

Egy évig viseli Nyíregyháza a Föld órája mozgalom magyarországi fővárosa címet. Az elismerés oka, hogy a 120 ezres szabolcsi megyeszékhelyről csatlakoztak a legtöbben március 31-én a klímaváltozás elleni környezetvédelmi akcióhoz. Veszprém a klímasztár díjat kapta az Európai Klímaszövetségtől. 

A világméretű villanyoltási akcióhoz közel 9000 magánszemély csatlakozott Magyarországról, akiknek egyharmada, közel háromezer ember Nyíregyházáról regisztrált a WWF (Természetvédelmi Világszövetség) hazai szervezetének honlapján. A mozgalom magyarországi fővárosa címet Figeczky Gábor, az akció szervezője, a WWF Magyarország igazgatója szerdán adta át Kovács Ferencnek, Nyíregyháza polgármesterének.

A Föld órája mozgalom 2007-ben az ausztráliai Sydney-ből indult. A 2012-es akcióhoz 6494 város mintegy kétmilliárd lakosa csatlakozott a világ 150 országából. Magyarországról 93 település 467 helyi önkormányzata, vállalata és intézménye vállalta, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem tetteként egy órára kikapcsolja az elektromos berendezéseket. A nyírségi nagyváros önkormányzata pedig a település hét közterének, illetve középületeinek díszkivilágítását kapcsolta ki egy órára március utolsó napján.

Nyíregyházán több mint félmilliárd forintért fejlesztik és hálózattá kapcsolják össze a helyi kerékpáros útrendszert, valamint tavasszal megkezdődik a 13 milliárd forint összegű szennyvízcsatorna-hálózat és -tisztító kialakítása is.

Az önkormányzat és a város lakói korábban több más környezetvédelmi díjat is elnyertek így a szelektív hulladékgyűjtésért járó Arany Hangya díjat, a közlekedési légszennyezettség csökkentését szolgáló Kerékpárosbarát település és a Virágos város címet. Az Arany Hangya egymillió forintos támogatását a nyíregyházi önkormányzat helyi pályázatok, vetélkedők finanszírozására költi a környezettudatosság további erősítésére.

Csökkentett CO₂-kibocsátás Veszprémben

A húsz éve alakult Európai Klímaszövetség a legjobban megvalósított éghajlatvédelmi tevékenységet díjazta Veszprémben. A város energiapolitikájának lényege, hogy 2026-ra 25 százalékkal csökkentik a város szén-dioxid-kibocsátást, és részben törekszik az energiafüggetlenségre. Energiaigényének egyötödét helyben megtermelt, megújuló energiákból kívánja fedezni a település.

A kerékpáros útvonalak hossza a városon belül 8,6 kilométer lett, számos oktatási és nevelési, közigazgatási és közszolgáltatási intézményt, továbbá több száz munkahelyet, számos tömegközlekedési eszköz megállóhelyeit köti össze.
Veszprém kerékpárutakra az elmúlt két évben uniós források bevonásával összesen 600 millió forintot költött. A díjat a város képviselői a jövő héten veszik át a Bécs melletti Schlosshofban.