Nem egységes módszertan szerint vizsgáltatta meg az Európai Bizottság az EU területén működő atomerőművek biztonságát a fukusimai katasztrófa után. Az úgynevezett stresszteszt eredménye tehát így a nemzeti, atomenergiával foglalkozó hatóságokra volt bízva - mondta Antonia Wenisch reaktorbiztonsági szakértő kedden. Az ausztriai Ökoinstitut szakértője az Energiaklub Szakpolitikai Intézet meghívására járt Budapesten.
A vizsgálatok különlegessége az volt, hogy a tudományos folyóiratok ellenőrzési rendszeréhez hasonlóan az egyes országok jelentéseit egy-egy független bizottság bírálta felül (ez az úgynevezett peer review módszer). "A paksi atomerőműnél a felülvizsgálat arra hívta fel a figyelmet, hogy nem a védett reaktorépületben, az úgynevezett konténmentben van a használt nukleáris fűtőemelek pihentetőmedencéje. Ha tehát súlyos probléma történik az erőműben, akkor ezeket a fűtőelemeket nem sokkal több védi, mint egy szokványos gyárcsarnok" - mondta az [origo]-nak Perger András, az Energiaklub hagyományos energiahordozókkal foglalkozó szakértője.
A Paksról szóló jelentés bírálói arra is kitérnek, hogy az erőmű telephelyén egyes épületeknek nem bizonyított a földrengésállósága, például az üzemi tűzoltóságé. A felülvizsgálat arra is kitért, hogy nem mérték fel a magasfeszültségű áramhálózat földrengésállóságát az erőművön kívül.
Az erőművek folyamatos áramellátása a fukusimai erőmű katasztrófája miatt volt a stresszteszt témája. Fukusima azért ment tönkre, mert áramkimaradás miatt nem kaptak hűtést az erőműnek a földrengés után automatikusan leállt reaktorai. (A fukusimai erőművel ellentétben a paksi reaktorok nyomottvizesek. Ebben a rendszerben a reaktor által termelt gőz nem közvetlenül hajtja meg az áramfejlesztő generátort.) Az erőművet üzemeltető zrt-nek júliusig kell menetrendet kidolgoznia arról, hogy a javaslatokat milyen ütemezésben valósítja meg Pakson.
Perger információi szerint az uniós vizsgálatot végző szakértői csoportokat is meglepte, hogy mennyire változatos állapotban vannak Európa atomerőművei. A dél-csehországi, Dukonvany-i erőműről a felülvizsgálók azt állapították meg, hogy építése, 1985-1987 óta nem oldották meg a reaktorokat hűtő víz függetlenített betáplálását. Ha tehát gond támad a normál hűtőrendszerrel, túlmelegedhetnek a reaktorok. A délkelet-romániai Cernavodában üzemelő erőműről a stresszteszt azt tárta fel, hogy ezerévente egyszer előforduló földrengésre méretezték, pedig a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a tízezer évente egyszer előfordulónagyobbrengés figyelembe vételét ajánlja.