Tartós, két-három napig tartó eső nem valószínű májusban a középtávú előrejelzés szerint - mondta Fehér Balázs, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa az [origo]-nak. A kertészkedők és a gazdálkodók tehát nem számíthatnak arra, hogy a közmondásos, "aranyat érő" májusi eső enyhíteni fogja a pár hetes megszakításokkal 2011 augusztus közepe óta tartó száraz időjárást és az októbertől kialakult csapadékhiányt.
"Ugyan május 3-ától valamivel több csapadék lesz a sokévi átlagnál, de ezek helyi záporok, zivatarok formájában jelentkeznek" - mondta a meteorológus. Egyes napokon akár országos eső is kialakulhat, azonban áztató csapadék nem valószínű. "Ha az előrejelzésnek megfelelően az átlag körül vagy kicsivel fölötte alakul a csapadék mennyisége, akkor folytatódik a szárazság" - mondta a szakember. Áprilisban már 100-110 milliméternyi víz hiányzott a talaj legfelső, egy méter vastag rétegéből az Alföldön (lásd a térképet a cikk végén).
A meteorológia ötnapos átlagok szerint számolja a csapadékot. Egy-egy ilyen időszak alatt tíz milliméter csapadék hull májusban Magyarországon, egy hónapban pedig 30-40 milliméternyi mennyiség az átlagos (ez a mérőszám azt jelenti, hogy egy négyzetméternyi felületre 30-40 liter eső esik).
A napsütéses órák száma is az átlag fölött alakul. Ennek köszönhetően délben és kora délután kicsivel melegebb lesz a sokéves átlagnál. "Május elején a nappali maximumhőmérséklet átlaga 20 Celsius-fok körül alakul, a hónap végén már 22-23 fok. Ehhez képest 24 fok körüli hőmérsékletekre lehet számítani" - mondta Fehér Balázs. Egy átlagos napon délutánra elszórtan eső, zápor, zivatar alakul ki a gomolyfelhő-képződésből, de több lesz a napsütés a sokévi átlagnál.
Valamivel csapadékosabb lesz az idő az átlagosnál, áztató eső nélkül
Az utolsó pillanatban érkezett az áprilisi eső
Ami jó hír lehet a strandolóknak és a túrázóknak, kevésbé kedvező a kertészkedőknek és a gazdálkodóknak. Ha borultabb lenne az időjárás, akkor valamivel alacsonyabb lenne a párolgás. A talajban rejlő víz megőrzése érdekében a Magyar Agrárkamara a gyomnövények mihamarabbi kiirtását javasolja a növénytermesztőknek.
A tavaszi szárazságra jellemző, hogy márciusban országos átlagban az összesen lehullott csapadék átlaga nem érte el az 27 millimétert. Az elmúlt tíz évben márciusban átlagosan 80 milliméter csapadék volt. Az idén viszony sok helyen egyszerűen nem is esett, ráadásul a szabványos kétméteres magasságban mérve a levegő hőmérséklete elérte a 24 Celsius-fokot.
A meleg és aszályos március után valamivel csapadékosabb április következett, de országos eső nélkül. Április közepére az előrejelzések az átlagosnál több esőt jeleztek egy mediterrán ciklon miatt. A csapadék azonban elmaradt, mert a ciklon legyengült, így a felfelé tartó légáramlatok nem voltak elég erőteljesek ahhoz, hogy a Földközi-tenger medencéjéből felszippantott nedvesség eső formájában kicsapódjon. Április második felében valamelyest enyhült a szárazság a változékony idő miatt, de a vízhiány érdemben nem csökkent.
Mindez egész Kelet-Közép-Európa mezőgazdaságára kihat. A Tallage franciaországi elemző cég Stratégie Grains nevű gabonapiaci jelentése szerint a tavaszi szárazság és a rendkívüli téli hideg miatt a tavalyinál jóval alacsonyabb gabonatermés várható a térségben.
Magyarországon ugyan az áprilisi eső az utolsó pillanatban érkezett a földeknek, de a rendkívüli téli hideg és a hótakaró hiánya miatt a búza 44, az árpa 39 százaléka károsodhatott. A búza- és az árpatáblák állapota miatt az agrártárca arra számít, hogy a tavalyihoz képest rosszabb lesz a termés (az előzetes becslés csak május közepére készül el). A Stratégie Grains szerint őszi gabonából 2 százalékkal kevesebb lesz az idén az Európai Unió területén. Az elemző cég 127 millió tonnás betakarításra számít.
Az Alföldön hiányzott a legtöbb víz a talajból április harmadik hetében