Tényleg egyre jobban tűz a nap

Tisztább a levegő Magyarország fölött, mint két évtizeddel ezelőtt, így az ózonréteg helyreállása ellenére több ultraibolya sugárzás ér a felszínre. 2011 napfényrekorder év volt, ami nem is ártott a D-vitamin-hiányos lakosságnak. UV-tippek a napozási szezon kezdetén.

Ahogy elvonul az újabb hidegfront felhőzete, csütörtökön már mérsékelten erős lesz az UV-sugárzás, péntektől pedig napos, nyárias idő jön. Mivel május közepén már viszonylag magasan jár a Nap az égen, az erős napsütésben az érzékeny bőrűek már 25-30 perc alatt leéghetnek, ha a déli órákban megfelelő védelem nélkül tartózkodnak a szabadban.

Az időjárás kiszámíthatatlansága miatt még nem lehet tudni, hogy megdől-e a tavalyi napfényrekord Magyarországon, de elég gyakran alakította idáig anticiklon az időjárást ahhoz, hogy a stabilan száraz, felhőtlen napok következzenek egymás után. 2011 viszont már biztosan úgy vonul be a meteorológiai krónikákba, mint az évszázados szárazság napsütötte éve. 1912 óta ugyanis nem volt olyan magas a napsütéses órák száma, mint tavaly.

Összesen 2319 órán át volt napsütés az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai szerint. "Azt is mondhatjuk, hogy 2011-ben májustól-szeptemberig tartott a nyár" - derül ki az OMSZ összegzéséből, mert mind a négy hónapban többet sütött a nap a sokévi átlaghoz képest. Tavaly a legtöbb napsütés a hőhullámáról emlékezetes augusztusban volt, 325 órával. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos napon mintegy tíz órányi napsütés volt. Magyarországon általában 1750-2050 órányi napos időszak van egy évben.

A napfény városa

A napimádóknak tavaly leginkább Békéscsabára volt érdemes nyaralni menni, ugyanis a városban 2504 óra napsütést mért az OMSZ. Ennél napsütésesebb település csak Szarvas volt, ahol 2000-ben 2522 óra napsütés volt. (Magyarországon általában északnyugaton süt a legkevesebbet és délkeleten a legtöbbet a nap.)

A leégést a napsugárzás ultraibolya tartománya okozza, amely energiáját tekintve a gamma- és a röntgensugárzás előtt következik. Nem mindegy viszont, hogy hol és mennyi jut el belőle a földfelszínre. Az UV-sugárzás erősségét elsősorban a földrajzi szélesség és az évszak befolyásolja, pontosabban a szélességből és a csillagászati geometriából adódó beesési szög. Az erős UV sugárzás rákkeltő hatásától az ózonréteg óvja meg az élővilágot.

Fontos szempont, hogy mennyire borult az égbolt, és az is, hogy a nem derült időszakban milyen típusú felhők vannak az égen. Ezeken túl az sem mindegy, hogy mennyire szennyezett a légkör.

A borult-csapadékos 2010-ben jóval kevesebb napfény érte az országot, mint 2011-ben

A légszennyezés óv a leégéstől

A légszennyezettség érdekes módon függ össze az ózonréteg vastagságával. Az első és valóban működőképes nemzetközi klímaegyezményt éppen az antarktiszi ózonlyuk eltüntetésére kötötték meg az ENSZ tagállamai Montrealban 1987-ben. Az ózont károsító gázok fokozatos betiltásával mérhetően nőtt az utóbbi húsz évben a légkör ózontartalma. Ebből elvileg az következne, hogy kevesebb UV sugárzás éri el a felszínt.

Viszont a mérések mást mutatnak: Magyarországon évtizedenként 5-6 százalékkal nő a felszínt elérő UV sugárzás mennyisége, vagyis a felhőtlen napokon (amilyenből olyan sok volt 2011-ben) jobban éget a nap. A légszennyezettség csökkenésében szerepet játszott, hogy az országból húsz év alatt gyakorlatilag eltűnt a nagyipar.

Árt a bőrnek a sokszori leégés

"A légszennyező anyagok mennyisége bonyolult hatást gyakorol az UV sugárzásra. Sok függ attól, hogy milyen anyagról van szó, vagy hogy az adott aeroszol összetétele, méreteloszlása milyen" - mondja Tóth Zoltán, az OMSZ ultraibolya sugárzással foglalkozó szakértője. "Ettől függ az is, hogy milyen mértékben szórja a sugárzást a szennyező anyag, illetőleg milyen mértékben nyeli el a különböző hullámhosszokon. Ha mindent összevetünk, kiderül, hogy az elnyelés a domináns, és a szórás is inkább gyengít. Ezért aztán a nagyon szennyezett területeken, a nagyvárosban inkább védve vagyunk az UV-sugárzástól, mint mondjuk a tiszta levegőjű hegyi falvakban" - mondja a szakember.

A kevés napfény sem jó

Aki a bőrgyógyászok ajánlásait betartva napozik, annak nem kell félnie az UV sugárzástól. Az ÁNTSZ legáltalánosabb jó tanácsa az, hogy amikor erős vagy nagyon erős sugárzás várható, nem szabad kifeküdni a tűző napra 11 és 15 óra között. A szórt UV sugárzás is veszélyes lehet, így árnyékban vagy részlegesen felhős időben is le lehet égni. Ezért fontos kalapot, könnyű vászonruhát, napszemüveget és megfelelő faktorú napkrémet használni. A kozmetikai készítményekből a kémiai szűrőket (vagyis nem a sugárzást egyszerűen visszaverő festékanyagot) tartalmazó változatok a hatásosabbak. Ezek a bőrbe felszívódva védenek.

A leégéstől azért kell óvakodni, mert a bőrgyógyászok tapasztalata szerint a bőr nem felejt, vagyis a túlzott UV terhelés az évek során összeadódik, és növeli a bőrrák kialakulásának veszélyét. Magyarországon viszont szinte mindenki D-vitamin-hiányban szenved dr. Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem endokrinológusa szerint.

A D-vitamin a napfény hatására a bőrben termelődő előanyag, amely hozzájárul az aktív D-hormon termelődéséhez. A hormon hiányának számos betegség kialakulásához van köze: ilyen a csontritkulás, a reumás ízületi gyulladás, a sclerosis multiplex, 2-es típusú cukorbetegség, ráadásul a hiányban szenvedő nők nehezebben esnek teherbe. (Az általánosan jellemző hiány miatt februárban a magyar orvosok tízszeresére emelték a D-vitamin-ajánlást.)

Aki most, az előszezonban indul nyaralni, érdemes figyelembe vennie, hogy az UV sugárzást jelző index (UVI) minden éghajlaton egy kicsit mást jelent. Az indexet az érhetőség kedvéért úgy határozták meg, hogy nagyjából a tízes skálán helyezkedjen el. Magyarországon a valaha mért legnagyobb érték 9,4 UVI volt. Ehhez képest a földközi-tengeri szigeteken 11 UVI is előfordulhat, sőt a szubtrópusi sivatagos, félsivatagos területeken akár 14-15 UVI is lehet. Az egyes szintekhez rendelt kategóriák, a gyenge, közepes, erős, nagyon erős, extrém szint mást-mást jelenti az adott ország földrajzi elhelyezkedésétől függően. Az index szerint 6-os erősségű sugárzás a norvégiai napfényviszonyokhoz szokott bőrnek már nagyon sok, Görögországban viszont csak átlagos.

A meteorológusok tanácsa szerint, ha valaki délebbre utazik, lehetőleg gondoskodjék a bőre megfelelő védelméről. Világszerte egyre gyakoribbá váltak a bőrrákos esetek. Ez összefüggésben van a turizmussal: az áldozatok nem otthon égnek le, hanem nyaralás alatt érte más földrajzi szélességen szokatlanul erős UV sugárzás érzékenyebb, kisebb UV dózisokhoz szokott bőrüket.